Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2732 Az, hogy ha nem módosítanak ezen gyorsan - és e tekintetben megértem a sietség üket , akkor előállhat az a helyzet, hogy tömegesen fognak felmondani a bíróságokon, erre talán expozéjában utalt ön is, képviselőtársam, akkor nagyon nagy bajok lesznek a bíróságokon, ugyanis, ha a bírónak nincs megfelelő kiegészítő személyzete, ha nincs enek leírói, ha nincsen asszisztenciája, akkor dolgozhat ő bárhogy, az ügyek nem fognak menni, és az az időszerűségi statisztika, amire oly büszke az OBH elnöke, az nem így fog kinézni a jövőben, ha ezt nagyon gyorsan valóban nem rendezzük. De azt gondolom , hogy ez nem egy jó módszere annak, amit ön itt javasol. Először is, nem tudom, hogy néztéke azt, hogy megfelelő törvényhez kívánjáke kötni az igazságügyi alkalmazottaknak a bérét, mert én azt is hallottam vissza több helyről, hogy elég nehezen lesz ez alkalmazható, tehát hogyha már hozzákötik valamihez, akkor egy másik törvényhez, a 2016. évi törvényhez kellene hozzákötni és nem ahhoz, ami előttünk van. De ez egy technikai történet, a kérdés az, hogy egyébként szerencsése elválasztani a bírói fizetések től az igazságügyi alkalmazotti fizetéseket, főleg azokat az igazságügyi alkalmazotti fizetéseket, amikor abból később - a rendszer logikája alapján - bíró lesz, vagy jó esetben bíró lesz. Tehát itt gondolok elsősorban a fogalmazói és a titkári álláshelyek re. A rendszer termelt ki egy bizonyos problémát, amit, én azt gondolom, nem a fizetési oldalon kellene rendezni - rendezni kell , hanem a felfogásnak kellene másnak lennie. Ugyanis ma az, hogy egy titkár hatnyolc évig titkár, az egy normális állapot, ho lott nem erre találták ki a titkári intézményt, arra találták ki, hogy kvázi szakvizsga után a bírói pályának egyfajta előszobája legyen, bevezetője, egyévi, maximum kétévi titkárság után valakit kinevezzenek bírónak. Egyébként nagyságrendileg ehhez igazod ik az Alaptörvény rendelkezése is, azon kevés rendelkezései, amivel egyébként egyet tudok érteni, hogy 30 éves kor alatt ne nevezzenek ki senkit bírónak. Valóban, egyfajta élettapasztalat kell hozzá, lehet, hogy még ennél több is. Ez viszont azt eredményez i, hogy ma körülbelül egy diák, vegyük azt, hogy 24 éves korában kerül ki az egyetemről, mondjuk, nincs megszakítás, rögtön fogalmazó lesz belőle, ha három évig ezt csinálja, akkor 27 éves, nagyjából egy év alatt leteszi a szakvizsgát, akkor 28, és akkor v an még két év titkári időszaka, utána kinevezik bírónak. Ez a rendszer így rendben van, de hatnyolc évig titkár valaki, és van, aki most már ennél tovább is, sőt olyanok is vannak, akik tudomásom szerint nem is pályáznak bírói álláshelyre, hanem úgy gondo lják, hogy titkári munkakörben szeretnének tovább dolgozni. (A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Tiba István váltja fel.) Hét év után megáll a fizetésemelkedés, ha én jól tudom, de javítsanak ki, ha nem. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki háromnégy évig titkár, onnantól kezdve már nem emelkedik tovább a bére, teljesen mindegy, hogy egyébként hány évet tölt el a szolgálati jogviszonyban, amit nyilván azért találtak ki, hozzáigazítva a bírói fizetésekhez, hogy ne mehessen a titkári fizetés, mondju k, egy bírói fizetés fölé. Ez helyes, de én azt gondolom - és most térek rá arra, hogy miért nem a fizetési szabályokon kellene változtatni, hanem a hozzáálláson. Elmondtam sokszor, de ide is idekívánkozik, a titkárra olyan jogköröket telepí teni, amit most önök tettek, hiba. Önök úgy számolnak, hogy egyrészt olcsóbb munkaerő, másrészt könnyebben utasítható és áthelyezhető s a többi, tehát a státuszbeli függetlensége lényegesen a bíróké alatt marad a titkároknak, tehát praktikusabb. És ehhez a státuszhoz rendeltek hozzá olyan jogköröket, amiket korábban bírák láttak el, és nagyon helyesen, mert azoknak a jogköröknek az ellátásához az én meglátásom szerint sokkal szerencsésebb - azért nem mondok alkotmányosságot, mert néhol ez alkotmányellenes, néhol meg nem, volt ebben is vita és Abhatározat, de a lényeg az, hogy a titkárok olyan munkakört látnak el, amit bírónak kellene ellátni az én meglátásom szerint, vagy sok olyan munkakört, és sokkal egyszerűbb és jobb lenne és jogállamibb megoldás, ha a bírói létszámot növelnék, hogyha ezek a feladatok megnövekedtek, és bírák látnák el ezt a tevékenységet, akár, mondjuk, az alügyészhez hasonlóan albíróként. És ez nem játék a szavakkal, mert egy albíró - de felőlem maradhat az elnevezése titkár is - a Bjt. hatálya alá tartozó személy kell hogy legyen, tehát a
