Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2724 vagy éppen konkrétan itt a jelen törvényjavaslath oz kapcsolódóan a kutatásfejlesztési támogatások tekintetében, hogy csak egy szűk kör, a Fideszhez köthető oligarchák tudnak ebből részesülni, akkor annak nem Magyarország és a magyarok fogják az eredményeit látni, hanem csak az a néhány személy, aki megf elelő kapcsolatokkal rendelkezik, és jól fekszik a kormánynál és a kormánypártoknál. A Jobbik tehát alapvetően úgy áll ehhez a javaslathoz, hogy természetesen a technikai jellegű módosításokat támogatni tudjuk, mint említettem, jó lett volna még további pa ragrafusokat is elővenni, hogyha már ez a módosítás bekerült ide elénk. Amit pedig a legfontosabbnak tartunk, hogy a jövőben is felügyelni fogjuk a kutatásfejlesztési források felhasználását, szembesíteni fogjuk a kormányt azokkal az ígéreteivel, amelyeke t megtett e területet illetően is. A Jobbik azt tudja vállalni, hogy amennyiben 2018ban a magyarok megadják nekünk a kellő felhatalmazást, és kormányzati szerepbe tudunk kerülni, akkor egy érdemi változást fogunk végrehajtani ezen a területen is. Egyrészt jelenti ez majd a gyakorlatban azt, hogy a kutatásfejlesztés és az innováció sokkal erőteljesebben fog majd megjelenni a kormány politikájában, és ennek gyakorlati eredményei is lesznek, másrészt pedig azt is jelenti, hogy mi valóban azt fogjuk majd nézn i a források elosztásánál, és akkor, amikor ezzel a területtel kapcsolatban bármilyen törvényt alkotunk itt az Országgyűlésben, hogy érdemeik szerint tudjanak részesülni akár a kis- és közepes vállalkozások, akár adott esetben a nagyvállalatok ezekből a tá mogatásokból, hiszen ez szolgálná Magyarország érdekeit. Nem vagyok tehát abban biztos, hogy feltétlenül az az előrevivő, amit egyébként annak idején mi is elmondtunk, hogy persze, jól hangzik ez a 60 százalékos érték, de hogyha ez a gyakorlatban nem azt e redményezi, hogy tényleg a vállalatoknak, a cégeknek egy széles köre tud hozzájutni ezekhez a pénzekhez, ezekhez a támogatásokhoz, akkor ennek nem lesz pozitív következménye hazánkra nézve. Ezen szeretnénk mi gyökeresen változtatni, és ehhez kérjük majd a felhatalmazást. Most a jelen törvényjavaslatnál pedig összességében, mint mondtam, ez a vegyes hozzáállás jellemez minket, és én remélem, hogy egy érdemi vita fog tudni itt kialakulni, és remélem, hogy az államtitkár úr ennél a napirendi pontnál is majd kö zben is reagál az elhangzott felvetésekre, észrevételekre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Ikotity István képviselő úr, az Országgyűlés jegyző je. Parancsoljon, jegyző úr! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előzetes tervek alapján most esedékes a 2014ben elfogadott kutatásfejlesztési és innovációs törvénynek a módosítása. A jogszabály on néhány korrekciós jellegű változtatást vezetnek át, igazából a lényeges kérdéseket nem érintve. Ez egyrészt baj, mert az innováció kapcsán komoly hiányosságok vannak Magyarországon, amelyeket a jogszabályi szintű változtatásokkal is lehetne kezelni - er ről hamarosan beszélek , másrészt előny is egyben, kevés olyan rendszerünk van ugyanis, amelyet újonnan felállítva ne farigcsálna, toldoznafoldozgatna a kormány folyamatosan, gondoljunk csak az oktatási rendszerünkre, amely rendszer válságának az egyik f ő oka az állandó változtatás. Ha egyszerűen békén hagynák azt a rendszert, a mégoly rosszul működő rendszert, már sokat javulna a helyzet. (13.30) A kutatásfejlesztésiinnovációs intézményrendszerrel azonban nem ez a helyzet. Most két év után nem nyúlnak hozzá az alapvető dolgokhoz, amin változtatni kellene. Amikor 2014ben Lázár János beterjesztette az új törvényt, az LMP egyetértett azzal, hogy a korábbi szétaprózódott szabályozás és a széttagolt intézményi környezet helyett új kereteket kell kialakítani . Kulcsfontosságú területről van szó, a K+F és az innováció Magyarország kitörési útja lehet.
