Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2722 összegek felhasználásának, viszont látható, hogy a gyakorlatban sokszor azt tapasztaljuk, hogy elkészülnek a tanulmányok, de a tényleges projektekre már nem kerül sor. Ezen kellene tehát változtatni, és a kormánynak ilyen irányban kellene lépés eket tenni. Ezt kérem államtitkár úrtól, hogy a jövőben mindenképpen tartsák ezt szem előtt. Fontos lenne tehát, hogy e pénzek nagyobb hányada jusson vállalatokhoz, melyek érték- és munkahelyteremtő beruházásokat tudnak ilyen módon megvalósítani. Ezen belü l pedig annak is számtalan alkalommal hangot adott már a Jobbik képviselőcsoportja itt az Országgyűlésben, bizottsági szinten és egyéb fórumokon is, hogy elengedhetetlen lenne a kis- és közepes méretű vállalkozások ilyen módon történő támogatása, hiszen e tekintetben különösen le vagyunk maradva az európai és az európai uniós átlagtól. Holott most egy komoly lehetőség nyílt Magyarország előtt, mivel a 20142020as időszakban rendelkezésre álló uniós forrásoknak az előzőhöz képest jóval nagyobb hányada érkez het K+F célokra, konkrétan két és félszeresére nőtt az ezzel kapcsolatban igénybe vehető támogatás összege. Tehát fontos lenne, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, és ennek a magyarok és hazánk eredményét lássák. Rátérve az előttünk fekvő törvényjavaslat mód osításaira, egyrészt szeretnék utalni rá, hogy a most tárgyalt módosítások többsége technikai jellegű, így azokba nem is szeretnék részletesebben belemenni. Olyanokat emelnék csak ki, amelyekkel kapcsolatban, mint már utaltam rá, kritikai észrevételeket kí vánok, kívánunk megfogalmazni. Két olyan pontja van a változtatásoknak, tisztelt képviselőtársaim, melyeket szerintünk érdemes lenne újra megfontolni. Az egyik ilyen a 3. §ban található módosítás, melynek indoklása így hangzik: „Az államháztartás végrehaj tásáról szóló 368/2011. évi december 31ei kormányrendelet 66. §ának (2) bekezdés 5. pontja alapján a pályázati kiírás tartalmazza a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét. A rendelkezésre álló forrást a központi költségvetésről szól ó törvény tartalmazza. A pályázati felhívás közzététele nem minősül kötelezettségvállalásnak, csak a támogatási szerződés megkötése, amelyre a tárgyévre jóváhagyott éves programstratégia alapján kerül sor.” Előbbiek alapján nem szükséges már a pályázati fe lhívás megjelentetéséhez a programstratégia elfogadása. (13.20) Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány szeretné felgyorsítani a pályázatok kiírását, amit nem feltétlenül tartunk minden esetben jó elgondolásnak. Természetesen az fontos lenne, hogy gyorsan hoz zá lehessen jutni ezekhez a pénzekhez, és tényleg ne húzódjon el ez hosszú ideig, viszont úgy látjuk, hogy azért megfontoltabb és jobb döntést lehetne hozni, hogyha ez a változtatás nem történne meg ebben a módosításban, és az NKFIH elnöke, ha a kezében ta rthatná az elfogadott programstratégiát, akkor minden bizonnyal egy jóval szakmaibb döntés tudna születni, amit sajnos az elmúlt évek során nem igazán tapasztalhattunk. Annak idején mi azért tudtuk támogatni ezt a javaslatot, és azért adtunk a kormánynak e gy esélyt arra, hogy bizonyítsa, hogy ez valóban így fog történni, mert reméltük azt, hogy e területen tényleg be fogják váltani azokat a vállalásokat, amelyeket megtettek - de sajnos nem ezt tapasztalhattuk. És akár nagyvállalati, akár kkvoldalról is érd emes megközelíteni ezt a kérdést. Egyrészt megtenném ezt a multinacionális vállalatok oldaláról is, hiszen bizony a bizottságunk, az európai uniós ügyekkel foglalkozó testület rendszeresen találkozik a Magyar Európai Üzleti Tanács képviselőivel, a HEBC tag jaival, akik minden alkalommal el szokták azt mondani - amellett természetesen, és ezt aláhúznám, hogy komoly viták is vannak köztünk bizonyos kérdésekben , hogy szükség lenne egy hosszú távú stratégia megalkotására, egészen pontosan egy közép- és hosszú távú stratégia megalkotására Magyarországon, hiszen egy kiszámítható gazdasági környezetben a nagyvállalatok, de egyébként a kis- és közepes méretű vállalatok is sokkal jobban és hatékonyabban tudnának működni, tudnának érdemben készülni a változásokra, mi nt a jelenlegi Magyarországon, ahol sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy sok esetben ad hoc törvényalkotás zajlik, és év közben kell szembesülniük ezeknek a cégeknek olyan változásokkal, amelyek teljes mértékben váratlanul érik őket. De - mint utaltam rá - a J obbik különösen fontosnak tartja azt, hogy a kkvk megfelelő
