Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportjának részéről:
2720 Ezzel a magyaroknak és a mindenkori magyar kormánynak szembe kell nézni. A világ elszalad mellettünk, amíg mi itt Magyarországon romboljuk az oktatást és bűnbakokat keresünk saját kormányzati tehetetlenségünk miatt. Ez az igazi károkozás a nemzet ellen, véleményem szerint. Mi az MSZPben azt gondoljuk, hogy Magyarország nem lesz, nem lehet hosszú távon Európa összeszerelő üzeme, mert ebben sem Kínát, sem a robotizációt egyszerűen nem tudjuk majd legyőzni. Ahhoz, hogy a magyarok normális életet élhessenek, magas szintű tudásra, innovációra, valódi és nemzetközileg is versenyképes projektekre van szükség Hát, ebben pedig nem állunk jól. 2014ben az innovációs törvény egyik legfontosabb célja a versenyképességünk növelése volt. A törvény megalkotásának idején Magyarország a World Economic Forum 138 országot vizsgáló versenyképességi listáján a 60. helyen szerepelt. Tavaly három helyet estünk vissza, mára tovább i hatot. Ma a 69.ek vagyunk. Nincs még egy olyan ország a világon, amely egy év alatt hat helyet zuhant volna. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fideszkormány valójában nem érti az innovációt, sőt véleményem szerint fél is tőle. A 10 éve még lé tező innovációs rendszer mára teljesen összeomlott. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy tervhivatal, ami központi irányítással akarja kitalálni a fejlesztéseket, mindenféle kutatói függetlenség és autonómia nélkül. (13.10) Csak annyit mondanék önöknek: Albert Einstein nem egy hivatalnok utasítására fedezte fel az általános relativitás elméletét. Ennek mentén tessék értelmezni, mennyi értelme van egy ilyen hivatalnak! A vállalati kutatásfejlesztés különösen a kis- és középvállalkozások esetében teljesen leépült. A Fidesz talicskával tolta ki az egyetemekről a pénzt. Ez pedig az egyetemi kutatásfejlesztés leépülését eredményezte. A fiatal tehetségek ma a kormány munkája következtében külföldre mennek, a kutatóbázis teljesítményének alak ulása ennek veszélyeit jól jelzi. Be kellene látni önöknek: a tudomány, a kutatásfejlesztés csak független, autonóm szereplőkkel működik. Látjuk, hogy ezek a fogalmak Orbán Viktor univerzumában nem léteznek, de az a rossz hírem, hogy odakinn, ezeken a fal akon kívül a valóságban nagyon is léteznek. Nagyon komoly ára van ám annak, hogy a Fidesz a valóság helyett Orbán fantáziavilágát választotta, csakhogy ezt nem önök - hanem az országgal fizettetik meg. De nézzék meg önök is az eredményeket! A dolog látvány osan nem működik. Az nem eredmény, hogy a fideszes oligarchák zsebe tele van. Az nem eredmény, hogy Garancsi Istvánnak egy felcsúti stadion és egy fideszes székház felújítása közé becsúszik pár innovációs milliárd is a zsebbe. Ennek a folyamatnak ráadásul van neve, ez a név pedig a lopás. Az elmúlt években fuvarozó vállalatok, kereskedelmi cégek, simlis ingatlanosok nyertek milliárdhoz közeli közpénzt olyan projektekre, amikhez hasonlót még soha nem csináltak, és nincs is semmilyen eredménye. Tudják, hogy h ívják egymás közt ezt a tevékenységet? Elkutatásnak! Egymás közt arról beszélnek Fideszközeli vállalkozók, hogy mennyi milliárdot kutattak már el az elmúlt években. Nos, ez nem egy normális folyamat. De mondom konkrétan végezetül a problémákat. Továbbá a p ályázati rendszer teljesen átláthatatlan. Nem tudjuk, milyen cégek viszik a pénzt. Az Innovációs Hivatal honlapján csak a nyertes konzorciumvezetők látszanak, a partnerek nem. Így aztán egészen könnyű eltüntetni néhány száz milliót vagy milliárdot, amelyek ugyanahhoz a cégcsoporthoz folynak be. A kutatók mozgástere nem változik, a kutatóhelyek továbbra is teljesen kiszolgáltatottak lesznek, ami nemcsak az eredeti uniós szándékkal ellentétes, de véleményem szerint a magyar nemzeti érdekekkel is. Ez a javasla t a hatalomkoncentráció folytatása, a vízfej tovább fújása. Az innovációsnak nevezett tervhivatalban még nagyobb teret nyit a személyi döntéseknek a szakmai döntések helyett, és hihetetlenül részletesen szabályozza azokat a minősítő eljárásokat, amelyeket, ha a parlament a módosítót elfogadja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem lesz kénytelen figyelembe venni. Azaz a forráselosztó szervezetnek tulajdonképpen nem is kell majd értékelnie, mennyire hasznos egyáltalán egy pályázat a kutat ásfejlesztés szempontjából. Hát, ha van olyan módosítás, ami
