Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - Egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - GELENCSÉR ATTILA
2634 kínálnak pénzbeli szolgáltatásokat is, hogy nincsenek kötelezve a pénzügyi kockázat kezelésére , tartalék képzésére, és nincs szabályozva a működésre fordítható költséghányad sem. Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy a tagság jogai az önsegélyező egyesületekben feltétlenül vagy általában sérülnek, hiszen erre vonatkozó célzott felmérés, elemzé s nem készült, tételes összehasonlító adatokkal nem rendelkezünk, legalábbis ilyet nem sikerült fellelnünk. Mindössze arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy az önsegélyező szervezetek vonatkozásában párhuzamosan léteznek szigorúan szabályozott és kevésbé szabályozott formák. Egyetértek azzal is, hogy az öngondoskodást segítő, ösztönző szervezetek létezése, így az erre irányuló önszerveződés is hasznos és támogatandó. Magam is elfogadom, hogy addig, amíg kis szervezetről, viszonylag zárt közösségről beszélü nk, elegendő garancia lehet a megfelelő működésre maga a tagság. Itt tulajdonképpen a demokratikus működési szabályok érvényesítésére vonatkozó képességre és a tagság számára a polgári törvénykönyvben és az egyesületekről szóló törvényben rögzített jogokra gondolok. De a nagyobb szervezetek esetén, különösen azokban a speciális esetekben, amikor önsegélyező szolgáltatást is nyújtó biztosítóegyesület tevékenységi engedélyét az MNB felügyeleti hatósága visszavonja, már számolnunk kell kockázattal. A tagság jo gainak védelmében a jogalkotónak tehát felelőssége van. Addig, amíg az önsegélyező egyesület biztosítóként is működik, folyamatos felügyeleti kontroll alatt áll és professzionális munkaszervezettel rendelkezik, vonatkoznak rá a biztosítókra általánosan érv ényes szigorú feltételek. Ilyenek például a Nemzeti Bank külön engedélyével betölthető úgynevezett kötelező munkakörök, mint a vezető aktuárius, a vezető jogtanácsos, vezető kockázatkezelő és a megfelelőségi vezető, illetve ilyen például az adatvédelmi és informatikai biztonsági feltételek vagy ügyfélszolgálatra vonatkozó feltételek, vagy panaszkezelésre vonatkozó előírások, vagy a rendszeres jelentési kötelezettség. A tevékenységi engedély visszavonásával ezek a kötelezettségek megszűnnek. Ezzel a tagság k ockázati kitettsége szükségszerűen jóval nagyobb, mint ha a szervezet önsegélyező pénztári formában működne. Ennek ismeretében belátható, hogy célszerű, sőt kifejezetten indokolt jogalkotási eszközzel rendezni az önsegélyező és biztosítóegyesületek további sorsát a biztosítási tevékenységek megszűnése esetén. A törvénytervezet 1. §a erre kínál észszerű és a tagi érdek védelmét maximálisan biztosító megoldást. A törvénytervezet az Öpt. szabályait egészíti ki azzal, hogy az önsegélyező egyesület egészség- és önsegélyező állományát felügyeleti biztos kirendelése mellett átruházhatóvá teszi egészség- és önsegélyező önkéntes pénztárba. Ezzel a tagság számára a megszokott szolgáltatások változatlan tartalommal hozzáférhetők, de az MNB felügyeleti hatálya alatt a kiválasztott önkéntes pénztár keretein belül vehetők igénybe. Fogyasztóvédelmi szempontból is előnyös, hogy az önkéntes pénztárba átkerülő tagi állomány természetesen korlátozás nélkül jogosult az átvevő pénztár szolgáltatási szabályzata szerint igénybe ve nni a pénztár többi szolgáltatását is, és a törvényben garantált tagi jogosultságok is megilletik, a pénztár szervezetének és irányításának alakításában is részt vehet. A tervezet rendezi az állományátruházás lebonyolítására vonatkozó szabályokat, így péld ául az ajánlattételre jogosult pénztárak körét, az ajánlati felhívás tartalmát és az eljárási határidőket is. Az állományátruházás lebonyolítására az érintett tagság folyamatos és zökkenőmentes kiszolgálása érdekében, a fogyasztóvédelmi szempontokra tekint ettel, ideértve az önsegélyező szolgáltatásnak azt a sajátos természetét, hogy a teljesítés nem tűr halasztást, a javaslat 30 plusz 15 napos határidőt állapít meg. A jelen törvényjavaslatnak az eddig bemutatott fogyasztóvédelmi célja mellett célkitűzése az is, hogy további lehetőséget teremtsen, perspektívát kínáljon a pénztáraknak az előrehaladásra. A törvénytervezet 3. §ában foglalt rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás újabb mérföldkő, amely logikájában összefügg ugyan az önsegélyező egyesületi állo mánynak a pénztári működésbe
