Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2623 ebben a törvényben, a mostani módosításban szerepel, mindezt a lehetőséget tudja majd biztosítani. Erről sz ól ez a módosító indítvány. Egyébként a hasznosítási szerződés alkalmazásának feltételeit kell még módosítanunk a törvényben, a birtokba adás rendjét, a hasznosításra vonatkozó szerződésnek a tartalmi elemeit, a felelősségi és a helytállási kötelmeket, err ől szól még akkor, amikor azt mondja ki, hogy a kormánynak rendeletalkotási jogot ad. Az indoklás részben ezeket a részleteket mind lehet látni. Kérem szépen, hogy tekintsék át ezt a törvényt, vitassuk meg, és majd fogadjuk el, hisz ezzel be tudjuk fejezni azt a visszaszolgáltatási eljárást, a törvényi kereteket ezzel úgy tudjuk teljessé tenni, hogy az igazságosságot tudjuk szolgálni, és nagyon remélem, hogy itt a vitában ide nem tartozó elemek nem kerülnek elő, mert az nagy butaságra vallana. Köszönöm szép en. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a kormány nevében… (Csepreghy Nándor szólásra emelkedik.) Igen, a kormány nevében Csepreghy Nándor államtitkár úr kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a szólás lehetőségét. Csak néhány gondolattal egészíteném ki a Halász képviselő úr által elmondottakat, hisze n sokan vannak a Parlament falai között is olyan képviselők, akiknek az élete egy része a kommunista diktatúra időszakára esett. Ezeknek az embereknek, ezeknek a képviselőknek nem kell bemutatni azt a sokféle vagy sokszínű elnyomást, amit ebben az időszakb an meg kellett élnie minden magyar állampolgárnak, hiszen az akkori magyar államhatalom nemcsak a törvények eszközén keresztül próbálta meg ellehetetleníteni az emberek életét, hanem számtalan íratlan szabállyal is megpróbált érvényt szerezni ennek. Voltak azonban olyan törvények is, amelyek arról rendelkeztek, amelyekben a magyar állam beavatkozott az emberek életébe, ilyen volt például az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1948. évi XXV. törvény, a hitbizományok megszüntetéséről szól ó 1949. évi VII. törvény, az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló 1952. évi 4. törvényerejű rendelet vagy a múzeumokról és a műemlékekről szóló 1949. évi XIII. törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló ’54. évi 13. törvényerejű rendel et. Ezek a kormányzati intézkedések, ezek az akkori döntések nem szóltak másról, mint a hazánk érdekében munkálkodó emberektől való vagyonelvételről, vagyonelkobzásról vagy - konkrétan mondjuk ki - lopásról, és olyan légkör uralkodott akkor Magyarországon, amely légkörben a vagyonos emberek is, akiknek adott esetben ilyen műkincsek voltak a birtokában, rájöttek arra, hogy az egyetlen valódi védelmet az nyújthatja, hogyha azokat egy kikényszerített ajándékozás során különböző közgyűjtemények számára ajánlják fel. Amit a képviselő úr is elmondott, ahhoz mindenképpen szeretnék annyiban csatlakozni, hogy látható módon az akkori ajándékozás körülményei sok esetben vitathatóak voltak, azonban ezeknek a magántulajdonban lévő műkincseknek a visszaszerzését jogilag e llehetetlenítik a rendszerváltást követően. Ezért igenis komolyan kell foglalkozni azzal a mindenkori kormányzatnak, hogy adott esetben legalábbis ezeknek a műkincseknek az élvezeti lehetőségét vagy ezeknek a használati lehetőségét részben visszaadja az er edeti tulajdonosoknak; természetesen akkor, hogyha ennek megvannak azok a törvényi garanciái, amelyek ezeknek az állami tulajdonban lévő műkincseknek az állagmegóvására, a köz számára való elérhetőségére és a köztulajdonban maradására vonatkozóan rendelkez ésre állnak. Megfelelő garanciák esetén, megfelelő kontroll esetén és a teljes körű transzparencia elvei mellett, azt gondoljuk, a kormány mellszélességgel tudja ezt a módosító javaslatot támogatni, és arra kéri az Országgyűlést is, hogy ezeket a szemponto kat mérlegelje, amely szempontok is egy
