Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KÓNYA PÉTER (Független):
2616 normálisan működő társadalom nem működhet megfelelő szociális ellátás né lkül, és nem működhet a szociális ágazatban dolgozók nélkül. De jól mutatja egyébként az a statisztikai adat is, amely szerint a szociális ágazatban dolgozók esetén 90 százalék fölötti a női dolgozók aránya. Ez is mutatja sajnálatos módon, hogy milyen mega lázott és milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak ezek a munkavállalók. Milyen munkaterhek és körülmények között kell dolgozniuk ezeknek az embereknek? A több műszakos munkarend teljes mértékben jellemző rájuk. Megnövekedtek az elmúlt időszakban a feladat ok, hiszen munkaerőhiánnyal küszködnek, így a fel nem töltött munkaköröket is azoknak kell ellátniuk, akik ott dolgoznak, és fantasztikus áldozatvállalással végzik egyébként a munkájukat. Rengeteg betegséggel küzdenek, így gerinc, csípőbántalmakkal, porck árosodással kell megküzdeniük. Nem tudom, hogy önök tudjáke, hogy egyébként hogyan változott a csecsemők születéskori tömege. 3040 évvel ezelőtt 3200 grammal születtek átlagban a csecsemők, 1520 éve már 3500 grammal, napjainkban 38004000 grammal, magya rul: 4 kilogrammal születnek a csecsemők átlagsúlyban. Egy 12 fős bölcsődei dolgozói és csecsemői létszám mellett ez 60100 emelést jelent naponta, ennyiszer kell megmozgatni 1018 kilogramm tömeget. Hölgyekről beszélünk egyébként, akik ilyen súlyokat kell hogy megmozdítsanak, ami azt jelenti, hogy 2025 éves munkaviszony után olyan egészségkárosodást szenvednek, ami egyébként akadályozza őket abban, hogy el tudják látni a feladatukat. Rendkívül magas a fluktuáció ezen a területen, hiszen ilyen megbecsültsé g mellett nem csoda, hogy otthagyják a pályát azok, akik egyébként a saját családjukat nem tudják eltartani a munkaviszonyuk mellett. (16.00) Miközben természetesen üdvözölni kell azt, ha a kormány valamiféle megbecsülést ad a munkavállalóknak, kicsit neke m az jutott eszembe erről a munkaszüneti napról, mint amikor hivatásos katonaként nem volt pénz a bérfejlesztésre, és akkor különböző plecsniket osztogattak a katonáknak, ami persze nem járt semmi pénzzel, de azt mondták, hogy lámlám, legalább a társadalo m megbecsül benneteket. Volt olyan egyébként a kollégáim közül, aki azonnal vágta a fiókba, és soha életében nem hordta azt a plecsnit, mert azt mondta, hogy ha csak azért adnak neki plecsnit, mert egyébként bérrel nem tudják a munkáját megbecsülni, akkor plecsniket ne osztogassanak. Valószínűleg így lesz egyébként a szociális ágazatban dolgozók nagy többsége is, hogy kenjék hajukra, kedves kormánypárti képviselőtársaim, ezt a munkaszüneti napot, mert nekik igazából olyan bérre lenne szükségük, amiből meg t udnak élni tisztességgel, a tisztességgel elvégzett munkájukból tisztességgel meg tudnak élni, és el tudják látni a családjukat. Ezt kellene biztosítani nekik és nem munkaszüneti napot, miközben természetesen egy szabadnap mindenkinek jól jön, de igazából megfelelő bérekre lenne szükség. Tipikusan ez a törvénytervezet nem szól másról, mint hogy „oszd meg és uralkodj”, és egyébként Orbán Viktor újabb kicsinyes bosszúja a szakszervezeteken. Ugyanis, ha elemezzük ezt a kérdést, hogy miért is jött be most ez a törvénymódosítás, teljesen egyértelmű: a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak Szakszervezetének sztrájkkövetelései következtében jött be ez a törvénymódosítási javaslat, hogy valamilyen módon megosszák magát a szakszervezeti tagságot és az általuk képv iselt embereket. Teljesen egyértelmű, hogy azáltal, hogy egyébként a köztisztviselők napját egyúttal el is törlik, július 1. a köztisztviselők napja, bosszút állnak Boros Péternén és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak Szakszervezetén csak azért, me rt a nyár folyamán sikerült 170 önkormányzatnál már egy sikeres és eredményes sztrájkot végigvinniük. Most újabb sztrájkköveteléssel álltak elő, és december 5re meghirdettek egy sztrájkot. Hát, mielőtt ez a sztrájk bekövetkezne, ahelyett, hogy érdemben tá rgyalnának a szakszervezetekkel, az érdekképviseletekkel arról, hogy hogyan lehetne megoldani az ágazat problémáit, most egy tollvonással önök megpróbálják megosztani a szakszervezeteket, hiszen ez a szakszervezet, amelyik