Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz):
2595 pontosan megismerni ezáltal, merthogy a gazdaság egyes ágazatai olyan gyorsan változnak, hogy amit pár évvel ezelőtt hiányszakmának tartottak, azt olykor egykét év múlva kihaló s zakmák között tarthatjuk számon. Ezzel a törvénymódosítással továbbra sem egy dinamikusan működő rendszert építünk, hanem kormányhivatalok közbeiktatásával éppen azt lassítjuk. Az iskola egy szakmát csak megtanítani ké pes, pontosabban: csak képes lenne, hogyha a követelmények összhangban lennének a tanulók mentális befogadóképességével. Arra azonban bizonyosan nem alkalmas, hogy valamelyik került (sic!) szakmával egy multinacionális vállalatnál elérhető életpálya előnye iről és szépségeiről meggyőzze a fiatalokat. Erre csak a nagyvállalatok lehetnének alkalmasak és képesek, az iskola ugyanis a munkaerőpiacnak, nem pedig a képzési piacnak a szereplője. Az mfkbk a jövőben a kormányhivatalokkal karöltve a munkaerőpiaci szer eplőket elemezve fogalmazzák meg elvárásaikat a képzők felé anélkül, hogy a képzési piac sajátosságait vennék figyelembe. Vagyis akkor, amikor a jövőbeli szakmai képzés arányait és irányait meghatározzák, akkor a munkaerőpiac múltbeli információira kapaszk odnak, illetve semmilyen információt nem gyűjtenek a képzési piac szereplőinek igényeiről. Így a döntések jelentős része azért lesz elhibázott aztán, mert hiányzik a megfelelő információ, sőt sok esetben valószínűleg azt sem fogjuk tudni vagy azt sem tudjá k, hogy ez a helyzet fennáll, vagyis az információk hiányában hozzák a döntéseket. Összefoglalva tehát elmondható, hogy jelenleg nincs olyan információs csatorna, amely annak a területnek az igényeit vagy érdekeit közvetítené az mfkbk felé, amely döntően az egyéni vállalkozói kört fedi le. Így aztán a bizottságok nem látják ezt a területet, döntéseiknél nem tudják figyelembe venni az érdekeket, pedig ma Magyarországon, eltérően az EU fejlettebb országainak munkaerőpiacaitól, egymillió fölött van az egyéni, valamint a mikro- és kisvállalkozások száma. Ezért hiba egy olyan külföldi szakképzésszervezési szisztéma magyarországi működtetése és továbbvitele, amely országok munkaerőpiaci gazdaságának szerkezete egyáltalán nem hasonlít a hazaira. Elmondható, hogy a struktúrában a kormányok a szakképzés rendszerén keresztül lényegében ismét csak a multinacionális nagyvállalatok profitszerző képességét finanszírozzák. Nyilván elrugaszkodtam kissé a témától, de ha önök is fontosnak tartják, mindenképpen meg kellene vál aszolni ezeket a problémákat, merthogy a zsákutcából kivezető útra világos és logikus javaslatok léteznek, vagyis az oktatás fejlesztése, a kisvállalkozások igényeinek figyelembevételével a hiányszakmák vonzóvá tétele, életpályamodellek felállításával és t isztességes bérezés bevezetésével. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Pintér képviselő úr. Most megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak. DUNAI MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kifejezetten jó, hogy holnap az Országgyűlés falai között vitanapot fogunk tartani a foglalkoztatásról és a foglalkoztatásbővülésről. Tisztelettel ajánlom Gúr Nándor képviselőtársamnak, hogy ha arra a holnapi vitára eljön, ak kor kicsit jobban készüljön fel, mert a mai tudása ezen a területen egy kicsit még fejlesztésre szorul. Amennyiben nem készül fel kicsit jobban a számokból és a tendenciákból, akkor javaslom, hogy majd nagyon figyeljen és jegyzeteljen, hiszen ott majd egy továbbképzés vagy mondhatnánk azt is, szakképzés keretén belül elmélyítheti az ismereteit. Ugyanis ön, tisztelt képviselőtársam, olyan dolgokat mondott el a magyar szakképzésről, a foglalkoztatásról, a KSH számairól, amelyek egészen egyszerűen messze sem f edik a valóságot. Én azt gondolom, hogy vitatkozni nem lehet azokkal a számokkal, amelyeket a KSH például az idén, 2016 harmadik negyedévében közölt, tehát nem légből kapott számokról van szó. Eszerint igenis a foglalkoztatottak száma 4 millió 391 ezerre n övekedett. Ezt nem mi mondjuk, nem a kormánypártok,
