Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2592 ők kézbe kaptak, 2010 után öt éven keresztül kevesebbet ért, mint 2010ben. Az nincs rendben, hogy kvázi öt éven keresztül ezeket az embereket meglopták. Az nincs rendben, hogy a minimálbérre vonatkoztatva több mint duplájára emelték a járulékterheket ebben az időszakban. Összességében a munkaadó és a munkavállaló 2010ben 32 ezer forint járulékter het fizetett, 2016ban pedig 69 ezer forintot egy adott hónapban egy minimálbéres ember foglalkoztatásához illesztetten. Cseresnyés Péter államtitkár úr, elő kell venni a számítógépet, a számológépet, talán nem is kell hozzá számítógép, elég a számológé p, összeadástszorzást kell végezni, és akkor ki fog jönni ön számára is, hogy 32 ezer forint járulékteher helyett 69 ezer forintot fizettek a munkaadók egyhavi minimálbéres foglalkoztatás után. (Cseresnyés Péter: Hatvankétezerre növekedett a minimálbér, p ersze, hogy nagyobb a járulék!) Ezt a pénzt, ha önök nem beszedték volna, nem többletterhet raktak volna a munkaadókra, azzal hogy egy bőrrel többet lenyúzhatsz a munkavállalódról, és ha ezt a pénzt forintosíthatták volna a munkaadók bér tekintetében, akko r ma ott járnánk, hogy az egy főre eső létminimum összegét elérő minimálbér lenne a kezekben. Azért mondom, hogy rendben van, hogy a mai bérmegállapodások azt az eredményt hozták, mint amit, csak öt éven keresztül nem ebbe az irányba haladtak, hanem kevese bbet érő pénzt adtak az emberek kezébe, kvázi meglopták őket, mert a munkatevékenységük mellett ugyanazért a munkáért időben előrehaladva nem többet érő, hanem kevesebbet érő pénzt tudtak keresni. És a munkaadókat is megnyomorították. Ennyi bevezető gondol at után, mert Földi László ezeket a kérdéseket érintette a vezérszónoklatában, háromnégy gondolatot mondanék még konkrétan a törvénytervezettel kapcsolatban is. Nem tükröződik más vissza ebből a törvénytervezetből, mint az, hogy központosítanak, olybá tűn ik, mintha végérvényesen központosítani kívánnának, nyilvánvalóan láthatóan a kormányhivatalok felé történő átrendezés vonatkozásában. (14.10) A korábbi felnőttképzési hatósági feladatok kormányhivatalokhoz történő telepítésével most az Országos Képzési Je gyzéknek a szakmai vizsgák elnökeinek a kijelölésétől kezdve a központi vizsgaszervezés kérdésein keresztül vagy azon át a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatásköri feladatainak a kormányhivatalhoz történő telepítését is elrendezi. Tehát ez n em más, mint egy kőkemény központosítás. Megszűnik ezzel a törvénytervezettel a szakképzési megállapodásnak az intézménye is. Ez egyfajta együttműködési megállapodás volt az állam és a szakképző iskolák, a nem állami fenntartású intézmények között. Ez volt a feltétele annak, tudja, államtitkár úr, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési alaprészéből költségvetési hozzájárulásra való jogosultságot szerezzenek ezek a képzőszervek. Ezt a szakképzési megállapodás intézményét szüntetik meg ezzel a törvén ytervezettel. A kormány a törvénytervezeten keresztül, illetve rendeleteken át a megyékre vagy a fővárosra vonatkoztatva a szakképesítések és a szakközépiskolákban történő ágazati körök meghatározását érintően, amelyre a szakközépiskolák fenntartói vagy ka pnak, vagy nem kapnak támogatásokat, költségvetési hozzájárulásokat, rögzítik, és meghatározzák gyakorlatilag azt, hogy mely szakképző iskolák fenntartója kaphat korlátozás nélküli támogatást a beiskolázásokhoz. (Szávay István elfoglalja jegyzői székét.) N em más ez, még egyszer, mint egy végérvényes központosítás, ami nem biztos, hogy jó a szakképzésben és a felnőttképzésben, mert a rugalmasságát veszíti el a rendszer. Egyébként pedig azt a folyamatot, amit elkezdtek 2010ben, folytatják. Magyarra fordítva: lebutítják a szakképzést, a továbbtanulási esélyét növelik azoknak a hallgatóknak (sic!) , akik a szakképzés intézményrendszerén keresztül végzik a tudás elsajátítását, és nekimennek a magániskoláknak és sok minden egyéb másnak is. Mindez a magatartásforma a piacgazdaságtól
