Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FÖLDI LÁSZLÓ
2588 Erre épül rá a harmadik alapvetésünk, a FideszKDNPkormány munkaerőpiaci politikájának szervező parancsa, amely így s zól: segély helyett munkát. 2010ben szakítottunk a szocialista kormányok felelőtlen politikájával, amely a segélyekkel pórázon tartotta az embereket. A mi célunk a teljes foglalkoztatottság, egyszerűen azért, mert tisztességes, felelős kormányzatnak nem l ehet más célja, csak ez szolgálja az egyén, a család és a nemzet fennmaradását, boldogulását és versenyképességét. Vannak eredményeink ezen a téren. Ezeken lehet vitatkozni, de vitatni ezeket csak üres politikai szócséplés. Tény, hogy a foglalkoztatás bővü lése az elmúlt öt évben Magyarországon volt a legdinamikusabb. Tény, hogy a rendszerváltás óta most van a legtöbb embernek munkája Magyarországon. Tény, hogy 2010hez képest 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A kormány 2020ig 75 százalékra kívánj a növelni a foglalkoztatottságot. Derűlátásra tehát van okunk, de elégedettségre és főként elbizakodottságra semmiképpen. Égetően fontos például a munkaerőhiány csökkentése. Fontos feladatunk a szakképzés átalakítása. Ezen a téren is egyértelmű célunk van: olyan szakmát kell adnunk a fiatalok kezébe, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni, és annyi bért kapnak érte, amivel megalapozhatják a jövőjüket. Hosszú út vezet ehhez a célhoz, és ennek az útnak az egyik lépése a szakképzési és felnőttképzési hatósági fe ladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosítása, ami itt előttünk van. Az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének és gazdaságosabb működésének kialakításával összefüggésben megalkotott, a központi hivatalok és a költségvetési sz ervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. kormányhatározat alapján folyamatban van a központi hivatali szervezetrendszer átalakítása, amelynek keretében 2016. szeptember 1. és 2017. november 1. között 40nél is több központi hivatal és költségvetési szerv szűnik meg. (13.50) Az átalakítás kiemelt eleme, hogy a központi hivataloktól a hatósági feladatok a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz kerüljenek, hogy a feladatok ellátása k özelebb történjen az érintett állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz. A módosítás alapvetően nem a szakképzés szorosan vett szakmai részéhez kapcsolódik; két fontos változást hoz a módosítás. Az egyik az, hogy a szakképzési megállapodást kivezeti a rendszerb ől. Mind ez idáig ez volt az egyik feltétele annak, hogy a nem állami fenntartású intézményekben szakképzés folyhasson, innentől kezdve már csak a szakmaszerkezeti döntés feltételeinek kell majd megfelelnie a szakképzés folytatásának. Az állam ezzel egysze rűsíti a feltételrendszert, és könnyebbé válhat a nem állami fenntartású szakképzők ellenőrzése, hiszen csökken a dokumentummal kapcsolatos tevékenység. A másik fontos változás, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal számos, főként hatósági j ogköre a kormány által kijelölt szakképzési feladatot ellátó hatóság alá rendelődik. A fontosabbak: komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos feladatkörök, nyilvántartások kezelése, hatósági feladatok. Kis részben változik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által javasolt, később a szakmaszerkezeti döntésben megjelenő keretszámok megalkotásának eljárásrendje azzal, hogy a szakképzési feladatot ellátó hatóság is szerepet kap benne. A módosítások beilleszthetők a kormány azon terveinek megvalósítás ába, amelyek a háttérintézmények feladatainak csökkentésére irányulnak, a kormányhivatalok ezáltal jelentősebb szerepet kapnak a szakképzés és különösen a felnőttképzés rendszerében. Remélhetőleg az utóbbi években beindult, a felnőttképzési piac megtisztít ására irányuló törekvések így nem feneklenek meg, hanem újabb munícióhoz jutnak. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszKDNP kormánya és parlamenti többsége munkát adott az embereknek, ráadásul talpra állította a gazdaságot, amelynek állapo tát most már az irántunk elfogultsággal nemigen vádolható nemzetközi hitelminősítők is sorban felértékelik, tehát most már több pénz jut a minimálbérre és a garantált bérre.
