Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2581 előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Kös zönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Farkas Gergely képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Kerestem a szemeimmel Szatmáry Kristóf vezérszónokot, benyújtót, akinek a szavaira szeretnék reagálni - (Németh Szilárd István: Orvoshoz kellett mennie.) ha nincs itt, maximum önök tudják tolmácsolni neki , mégpedig azért, mert ő a bevezető szavaib an úgy mutatta be számunkra ezt a törvényjavaslatot, hogy az iskolaszövetkezetek véleményezése alapján történt meg ennek a megfogalmazása, a konkrét jogszabályváltoztatások igénye részükről merült fel. Úgy gondolom, hogy ez az egy mondat nagyon sok minden t megmagyaráz, ugyanis az egész diákmunkára - nevezzük így - vonatkozó változtatásoknak nemcsak az egyik fél visszajelzésein kellene alapulniuk. Márpedig itt ez történik. (13.20) Itt az történik, hogy az iskolaszövetkezetek mint munkaadók, mint közvetítők különböző visszajelzésekkel élnek a kormány felé, önök pedig ezt elfogadják. Én nem feltételezek rosszat az iskolaszövetkezetekről, bár el kell mondani, hogy még ők maguk is elismerik, hogy vannak olyan iskolaszövetkezetek, amelyek inkább kihasználják a di ákokat, de az mindenesetre egyértelműen elmondható, hogy felelőtlenség az önök részéről, hogy csak az egyik felet hallgatják meg ebben a kérdésben. Kérdezem én, önök megkérdeztéke a diákok véleményét, a fiatalok véleményét, hogy vajon egyetérteneke ezzel a változtatással. Egyeztetteke például a HÖOKkal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, amely képviseli a felsőoktatási hallgatókat, akiket érint ez a változás? Nagyon örülnék, ha erre válaszolnának, bár a hallgatás egyértelmű választ ad , hogy önök nem egyeztettek velük. Kérdezem, egyeztetteke önök a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal mint a fiatalok legitim érdekképviseleti szervezetével. A hallgatás itt is egyértelmű, velük sem egyeztettek. De, tisztelt Hollik képviselőtársam, elég lett volna, ha a saját ifjúsági szervezetével egyeztet, és az ott lévő tagok is elmondták volna, hogy igenis vannak ebben aggályos részek. Úgy gondolom, ez egy nagyon nagy hiányosság az önök részéről, hogy ezt nem tették meg, mert akkor bizony kiderült volna, hogy pé ldául ők sem értik azt, hogy mi történt itt az elmúlt fél évben a nappali tagozatos hallgatók kapcsán, ami miatt önöknek hirtelen eszükbe jutott, hogy nekik már nem jár szabadság. Megváltozott a kötelezettségük ezeknek a hallgatóknak a felsőoktatási intézm ényekkel kapcsolatban? Vagy mi változott? Semmi nem változott! Semmi nem változott, önök mégis fél évvel ennek bevezetése után, miszerint ők is kaphassanak szabadságot, hirtelen úgy gondolják, hogy már nincs erre szükség. Nem vá ltozott semmi. Itt vagy az történt, hogy önök nem voltak elég átgondolatlanok (sic!) , vagy az iskolaszövetkezetek érdeke azt diktálja, hogy ezek a hallgatók már ne jussanak szabadsághoz. Egyik sem elfogadható számunkra. A törvényjavaslat egyik célja, amit fél évvel ezelőtt önök kezdeményeztek, a szakmai gyakorlatok elismerésének, iskolaszövetkezeteken keresztüli elismerésének bevezetése. Ezt fél évvel ezelőtt kezdeményezték. Mi ezt egy jó dolognak tartottuk, hogy a szakmai gyakorlatot ily módon is be tudják fejezni a fiatalok, és ennek szélesítését most kezdeményezik. Ezzel alapvetően egyetértünk. Ami a problémánk, az a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos, amire már számos alkalommal felhívtuk itt a parlamentben az önök figyelmét. Sajnos, nem találtak meghall gatásra ezek a figyelmeztetések, a problémákra való figyelemfelhívás. Számos probléma van ugyanis a felsőoktatási és egyéb szakmai gyakorlatok kapcsán, onnantól kezdve, hogy a munkaadók sok esetben nem olyan valódi szakmai tudást jelentő munkára alkalmazzá k a fiatalok, ami az ő tapasztalatukat, tudásukat, rutinjukat növelné, ami végül is célja
