Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2576 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Parancsoljon, álla mtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Belekapaszkodva Szatmáry Kristóf képviselő úr utolsó mondatába, hogy fontos ügyről van szó, szeretném kieme lni, hogy az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzés célja a fiatalok munka világába való bevezetése, a könnyebb munkába lépésének elősegítése. Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásnyújtás egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fia talok öngondoskodására épül. Az iskolaszövetkezet keretében végzett munka már a diákévek alatt az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába. A kormányzati törekvések eredményeként ma már jelentős a hazai iskolaszövetkezetek szerepe, működésük a diákok számára hasznos. Az iskolaszövetkezetben végzett munka a diákok számára egyrészt jövedelemkiegészítést jelent, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy széles körű szakmai tapasztalatot szerezzenek a tanulmányaik befejezését me gelőzően. Ma már kimutatható, hogy az iskolaszövetkezetekben végzett munka az országos átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliséget okoz az e tevékenységet végzők körében, a végzett fiatalok igen nagy százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagkén t korábban munkát vállalt, vagy azon cégek közül tud választani, ahol valamikor dolgozott. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány folyamatosan törekszik az iskolaszövetkezetek keretében történő foglalkoztatás továbbfejlesztésére. Ezt a célt szolgálták az isk olaszövetkezeteket érintő, a közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások is. A legutóbb elfogadott törvénymódosítás változtatott az iskolaszövetkezeteket érintő jogi szabályozás széttagoltságán, valamint nagyobb mozgási lehetőséget teremtett az iskol aszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében. A módosítás eredményeként valamennyi, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó fontosabb rendelkezést a szövetkezetekről szóló törvény tartalmazza. A szabályozás kiegészült az iskolaszövetkezet és nappa li tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás szabályaival. Erre a tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait és a munka törvénykönyvének a szövetkezeti törvény által megj elölt rendelkezéseit kell alkalmazni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonytalanságok kiküszöbölése, az iskolaszövetkezet rugalmas működésének továbbfejlesztése érdekében további módosításokra van szükség. A benyújtott törvényjavaslat ilye n módosításokat tartalmaz. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény által előírt szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet hallgató tagja külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében, tagsági megállapodással is teljes ítheti. Aztán a szabályozás rugalmasságát, az iskolaszövetkezetek működési lehetőségeinek bővítését szolgálja az a módosítás, amely szerint az iskolaszövetkezetnek nemcsak oktatási intézmény, hanem bármely jogi személy is tagja lehet. A törvényjavaslat cél ja az is, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésére vonatkozó jogi szabályozás a munkavégzés tekintetében megfelelő rugalmasságot biztosítson. A módosítás szerint, mint az már elhangzott, a munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit csak olyan személyes közreműködést teljesítő tag esetében kell alkalmazni, aki nem áll nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban. Ennek oka egyrészt, hogy a nappali tagozatos hallgatók, tanulók az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszony, hanem kül ső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végeznek munkát. A módosítás másik indoka, hogy a nappali tagozatos hallgató, tanuló az iskolaszövetkezeten belül munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejében vállal. A csődeljárás ról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása a jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja. Átvezetésre kerül a csődtörvényen is az a változás, miszerint az
