Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 14. szerda (167. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
257 versenyben vagyunk a tőkéért, a munkahelyteremtő kapacitásaikért és az ebből fakadó egyéb szempontokból. Tehát amikor a kormányzat egyegy ilyen kérdéshez hozzányúl, akár az energiasza bályozás kérdéséhez, akár más kérdésekhez, mindig az a cél lebeg a szeme előtt, hogy ez a közjót szolgálja, a közjót erősíti, vagy pedig azzal szembemegy. Ezért ebben a vitában azt nagyon jó látni, hogy igen, vannak az akadémiai vitákban vagy a fehér aszta lok mellett elvi síkon megvitatható ügyek, az energiapolitika kérdése egy ilyen ügy, de az ebben a helyzetben kialakuló, racionálisnak tűnő álláspont nem mindig esik egybe annak a közjónak az intézményével, amit az én meggyőződésem szerint a kormány minden képpen szolgálni szeretne. Mert a magyar emberek szempontjából mi a legfontosabb kérdés? Mennyit kell fizetni az áramért vagy az energiáért, biztosake benne, hogy megfelelő ellátásbiztonságban részesülnek, és ezt az ellátásbiztonságot az állam, a mindenko ri kormányzat, függetlenül annak politikai hátországától vagy színezetétől, ezt garantálni tudja számára. És akkor itt térnék át a konkrét felvetésekre adandó válaszokra, mert szerintem fontos, hogy tisztába tegyünk néhány állítást, és ha megengedik, akkor az ellenzéki felszólalók felszólalásának sorrendjében mennék, lesz némi átfedés a válaszokban. Először is Józsa képviselő úr említette meg, hogy itt a megújulók részaránya a teljes energiatermelésen belül csökkenő tendenciát mutat. Itt az előttem lévő szá mok alapján ez nem igazolt, 2010ben ön talán 7,6 százalékot mondott, az én statisztikám, a nálam lévő adatok alapján ez 8,6 százalék, ami 2014ben 9,7 százalékra növekedett. Most persze, hogyha a megújulókon belül elkezdjük szelektálni, akkor lehet, hogy az egyik megújuló formát visszaesve látja a többihez képest, de ezt mégis azért egységesen kell kezelni. Tehát a fő kérdés az, hogy a megújuló energiaforrások vagy megújuló körbe tartozó energiatípusok mekkora százalékot képviselnek a teljes energiatermelé sen belül, és ebben mindenképpen - és a statisztikai adatok is ezt igazolják - összességében egy növekvő tendenciát látunk. A METÁRral kapcsolatos kérdés tekintetében csak szeretném felhívni a figyelmét, hogy az az Országgyűlés, amelynek ön is tagja, ezt a törvényt tavasszal elfogadta. Most ennek az európai bizottsági egyeztetése zajlik, amely folyamatba önnek képviselőként ugyancsak van lehetősége belelátni. Ön beszélt arról, hogy milyen különbségeket vél felfedezni a kormány hirdetett és a kormány gyakor olt energiapolitikája között. Ezek szerintem fontos dolgok, azonban ennél még fontosabb az, hogy melyek az energiapolitikai eredmények. Tehát hogyha ezt a két dimenziót hozza fel, akkor hozza már elő a másik dimenziót is, és ez a dimenzió ugyancsak a lakos ság szempontjából közelítve az energiapolitikát, azt az eredményt hozza, hogy Magyarországon az egységnyi energiaköltség, mondjuk, a német állampolgárok által fizetett egységnyi energiaköltséghez képest 30 százalék. Tehát 70 százalékkal többet fizet egy né met állampolgár ugyanazért az energiamennyiségért, mint amit ma Magyarországon egy magyar állampolgárnak fizetnie kell egy ugyanakkora energiamennyiségért, ami szerintem talán fontosabb szempont, mint a gyakorolt vagy a hirdetett energiapolitikának az ön á ltal vélelmezett különbsége. (Dr. Józsa István: Háromszor annyit keres!) Sokkal fontosabb, hogy annak az eredménye mit mutat és az eredmény egy 70 százalékkal olcsóbb energiaszámla, egy 70 százalékkal olcsóbb rezsiköltség, mint amit a német állampolgárok f izetnek. A centralizáció kritikája az energiapolitikában több helyen is megjelent, szinte minden képviselőnél, aki felszólalt ebben a vitában. Mi azt gondoljuk, hogy a centralizáció egyet jelent az erősebb szabályozással és egyet jelent ugyanannak a közjón ak a támogatásával, amit az előzőekben mondtam. És hogyha példákat említünk, akkor ön hozta a holland példát, amelyben alapvetően mint pozitív és követendő példaként hozta a szélerőműveket meg azoknak a számosságát. Itt azért szeretném felhívni a figyelmét , hogy míg Magyarország 201415 fordulóján közel 10 százalékos megújulóenergiaforrásrészarányt tudott felmutatni, addig Hollandiában ugyanez a
