Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2498 leszavazta. Éppen azért tettük ezt a javaslatot, mert azt láttuk, hogy ezeket a lehetőségeket az Európai Unió más tagállamai saját javukra kihasználják. Ha az Európai Unió lehetővé teszi azt, hogy megfelel ő értékhatárig adómentes tevékenységet folytassanak a vállalkozások az áfa tekintetében, akkor ezt más tagállamok sokkal jobban kihasználták, Magyarországon nagyon konzervatív és azt kell hogy mondjam, nagyon maradi volt a kormány ebben a tekintetben. Font osnak tartom azt is elmondani, hogy a törvényjavaslatban szabályozott tranzakciós illetékkel kapcsolatban mennyire sunyi módon járt el az Orbánkormány, hogy is történt ugyanis ennek a bevezetése, és milyen módon hárították át a terheket az emberekre a hit elintézetek, illetve a számlavezetők. Hát mi is történt ezzel? Az Orbánkormány bevezette a 0,1 százalékos tranzakciós adót, röviddel később ez az érték már háromszorosára emelkedett, 0,3 százalékra, és gyakorlatilag egy tranzit adóztatás történt. Ugyanis amikor a hitelintézetek kiértesítették a számlaleveleikben az ügyfeleiket arról, hogy át fogják rájuk hárítani a tranzakciós illetéket, ők természetesen nem ezt írták, hanem azt mondták, hogy a tranzakciós költségek nőnek meg a banknál, jó néhány tanulmány , szakmai újságcikk igazolta azt, hogy pont annyival nőtt meg a tranzakciós költség a banknál, mint amekkora tranzakciós adót a banknak meg kellett fizetnie. Ezt az adót ugyan önök illetéknek nevezik, de a kettő között fogalmi különbség és tartalmi különbs ég van. Tehát gyakorlatilag az történt, hogy a tranzakciós illeték nevű adófajtából befolyó összeget egy az egyben átháríthatták a számlavezető bankok a lakosságra és a náluk számlát vezető kisvállalkozásokra. A nagyobb vállalkozások jobban jártak, hiszen ők nemegyszer elvitték a pénzügyi központjukat Magyarországról azért, mert őket ez a szabályozás rendkívüli mértékben sújtotta. Megjegyzem egyébként, hogy éppen az önöket támogató, a kormánynak békemenetet szervező Széles Gábor nagyvállalkozó is arról írt, hogy ha a tranzakciós illeték ilyen formában fog hatályba lépni, mint ahogy a kormány tervezte, akkor milliárdos többletköltséggel kell hogy számoljon a Videoton vállalatcsoport. Sajnos, a kormány nem vette kellően figyelembe ezeket az intéseket. Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy amikor a gépjárműadó kérdésére került sor, államtitkár úr, a kormánynak volt egy egyértelmű vállalása, az, hogy 65 ezer elektromos és hibridautó lesz Magyarországon. Ehhez képest 1200 körül van jelenleg ezekne k a száma, most azonban a kormány korlátozó intézkedéseket vezet be ezen a téren is, cégautóval fogja majd ezeket a járműveket a saját tervei szerint sújtani. Hát kérdés az, hogy hogyan szeretnék akkor elérni az elektromos és hibridautók számának jelentős bővülését. Én nem látom erre ilyen módon a lehetőséget. És hadd ajánljak, államtitkár úr, egy konkrét példán keresztül a figyelmébe még egy adónemet. Itt ugyan a vízi közműt szabályozza a törvényjavaslat, de van egy másik nagyon fontos, ez az egyéb elektro mos és gázközműre vonatkozó javaslatcsomag, ami szintén az Országgyűlés előtt fekszik most. Mi is történik ebben az esetben? Tessék megnézni azt, hogy a budai erőmű, aminek egyébként a vezérigazgatója az a Vinkovits András, aki az első Orbánkormány idején még a Fidesz adminisztrációjában dolgozott, Vinkovits András maga is megerősíti a szakmai közönségnek azt, hogy azért nem tud a rezsicsökkentés pozitív hatása a fogyasztóknál megjelenni, mert a gáztermelő cég a Főtávnak adja át vezetékfenntartás, illetve rendszerfenntartói díjak formájában a rezsicsökkentésben megjelenő milliárdokat. Államtitkár úr, itt konkrétan arról van szó, hogy 250300 millió forintnak kellene lennie az amortizáció visszapótlását szolgáló vezetékdíjnak, amit meg kell fizetni, ez a vez etékadó, amit az Orbánkormány nagyon ügyesen kivetett, és gyakorlatilag ezt is a lakossággal fizettetik meg, hiszen a Főtáv ehhez képest a gázszolgáltató cég számára durván 2,5 milliárd forintot számláz ki évente ezen a jogcímen. (18.30) Tehát nincs egyéb ről szó, mint hogy az a 2,5 milliárd forint, ami csak Budapest esetén, csak a távhő esetén megmaradhatna a rezsicsökkentés következtében a magyar embereknél, az ilyen módon
