Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - Dr. Pósán László (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Erősödő oktatás! Hol áll a magyar oktatásügy európai összehasonlításban?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2449 alatt van, de ezzel persze nem elégedhetünk meg. Ugyanis annak érdekében, hogy a ga zdaságot ne sújtsa a munkaerőhiány, célszerű az iskolát végzettség nélkül elhagyók arányát minimális szintre szorítani. Természetesen a kiadvány megfogalmaz további kihívásokat, ajánlásokat, amelyekkel kiemelten kell foglalkozni. Mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány által 2010ben elkezdett reformok jó irányba haladnak, és a baloldali hisztériakeltések, az egyértelműen politikai célú tüntetések egyértelműen túlzók és megalapozatlanok voltak. Sőt, csak hogy tisztán lássunk, legutóbb az is nyilvánv alóvá vált, hogy a tanártüntetéseknek mondott demonstrációkat szervező igazgatónak és a környezetében fontoskodóknak láthatóan egyértelműen politikai ambíciói vannak a jövőre nézve. A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat: mennyi is az annyi, aza z hol is áll a magyar oktatásügy európai összehasonlításban, és melyek a további fejlesztések fő irányai? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi E rőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, fontos erről a kiadványról beszélnünk, hiszen más esetekben a Parlament falain belül és kívül nagyon sok oktatási kiadványról sok s zó esett. Ezek azok a kiadványok, amelyek nyilván az OECDnek, az Európai Uniónak, a Eurydicenak, vagy más tudományos hálózatoknak az adatfelvételi késleltetése miatt most már azokat a költségvetési hozzáállásbeli változásokat is tartalmazzák, amelyek enn ek a kormányzatnak az időtartama alatt jöttek létre, és cáfolják azokat a fenyegetéseket, amelyeket az ellenzék hangsúlyozott nagyon sokszor az elmúlt időkben; alátámasztják, hogy azok az irányok, amelyekben a kormány elindult, igenis fontos irányok és sok ban segíthetik a magyar oktatás ügyét, illetve azt az ügyet, hogy ne váljon ketté az ország, és az oktatáson belül is megvalósuljon valamelyest az esélyteremtés. A legfontosabb az, amit ön is említett, képviselő úr, hogy az Európai Unió második feléből az első felébe kerültünk az oktatási kiadások tekintetében, hiszen míg korábban az átlag alatt voltunk, most az átlag fölött vagyunk az oktatási kiadások mértékében. Amennyivel le voltunk maradva, most annyival vagyunk fölötte az átlagnak. Tehát ez is visszai gazolja azt, ami a kormányzat számára fontos és sokszor hangoztatott döntés volt, amelyet az ellenzék folyamatosan kétségbe vont, de most már legfőbb szövetségünk, Brüsszel is kénytelen elismerni. Hiszen a matematika szabályai ugyanúgy érvényesülnek Budape sten és Brüsszelben ebben az esetben, és bizony nemzetiössztermékarányosan, növekedő össztermék mellett érezhetően növekedő oktatási ráfordítások voltak, amelyek Magyarországot előrébb sorolták az európai uniós rangsorban is. Az is fontos, amit ön is emlí tett, hogy az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya az európai uniós átlag alatti. Ez egy nagyon fontos és pozitív szám, hiszen sokszor hallottuk azt, hogy akár a tankötelezettség korhatárának módosítása is óriási problémákat fog okozni. Más európai un iós országokban, úgy látszik, sokkal nagyobb gondok vannak. Nyilván nekünk is több programunk indult és indul, amelyek abban segítik a diákokat, hogy ha elkezdik a középiskolai tanulmányaikat, akkor fejezzék be, ha elkezdik a felsőfokú tanulmányaikat, akko r fejezzék be. De ebben is az Unió átlagánál jobb számokat tudhatunk magunk mögött az elmúlt években. Köszönhető ez többek között annak is, hogy az iskola előtti nevelésben részt vevők aránya magasabb, mint az Unióban. Itt is pozitív visszajelzés volt a te kintetben, amit ez a kormány döntött el az elmúlt években, hogy hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodáztatást. Ez egy fontos esélykiegyenlítő, hátrány csökkentésére alkalmas eszköz, ahogy ezt az uniós jelentés is visszaigazolja. A középiskolát frissen végzettek esetében jóval jobbak az elhelyezkedési esélyek: itt 80,4 százalékos az uniós 76,9 százalékkal szemben, és gyorsabban is növekedett, mint az Európai
