Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Meddig hazardírozik a kormány a nukleáris energiával?” címmel - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2436 felépítéséhez. Ez az egész projekt 40 00 milliárd forintba kerül, amit közpénzből finanszíroznak száz százalékban; Magyarország külkapcsolatait, sugárbiztonságát évtizedekre meghatározza, és e projekt közeléből önök a hatósági kontroll maradékát is megpróbálják eltüntetni. Kérdezem önöktől, ho gy milyen társadalmilag hasznos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) társadalmi cél érdekében kívánnak felhatalmazást adni a kormánynak arra, hogy megkerülhesse a nukleáris biztonságért felelős hatóság döntéseit. (Taps az LMP p adsoraiból.) ELNÖK : Válaszadásra megadom a szót Aradszki András államtitkár úrnak. DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat tartalmazza az atomenergiáról szóló törvény egyes eljárási kérdéseinek a módosítását. A lefolytatott vita során én arra kértem önt, hogy a sajátos félreértelmezését tegye félre, p róbálja elolvasni a benyújtott törvényjavaslatot, és annak megfelelően csatlakozzon a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, valamint az MSZP hozzászóló szakértő politikusainak a véleményéhez, akik a törvényjavaslatnak ilyen irányú félreolvasását, félreértelmezését nem látták. Úgy látszik, hogy vagy nem volt ideje azóta még egyszer elolvasni a törvényjavaslatot, vagy továbbra is tart egyfajta szövegértési zavara, amit én megpróbálok most egy kicsit helyre tenni, és elmagyarázni önnek azt, hogy milyen tartalmakkal bír ez a törvényjavaslat. Először azt szeretném mondani, hogy az atomenergiáról szóló törvény a működő nukleáris létesítmények, radioaktívhulladéktárolók tekintetében jelenleg is rendelkezik a meglévő engedélyektől való eltérés lehetséges módozatairól. E szabál yok eddig is és ezután is garantálni fogják a létesítmény nukleáris biztonságának kérdését, és átalakítás nem történhet meg az atomenergiafelügyeleti szerv engedélye nélkül. Amivel a törvényjavaslat kiegészül, hogy ezek a szabályok nem értelmezhetőek a lé tesülő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló tekintetében, ezért a törvényjavaslat pontosítja, kiegészíti a szabályozást azzal, hogy ezek az engedélyezési szabályok miképpen alkalmazandók a létesülő nukleáris létesítményekkel kapcsolatban. Hoz zá kell tennem azt is, hogy erre az Euratomirányelv 2014es módosítása kötelezettséget állapított meg a tagállamok részére 2017es határidővel, hogy a létesülő nukleáris létesítményekkel kapcsolatban is hozzanak szabályokat, és az ehhez szükséges jogalkot ást elvégezzék. Ez a része, az ilyen szabályozás jogszabályalkotási része most a parlament előtt van. Érdekes felvetés, amit az Országos Atomenergia Hivatal jogalkotási hatáskörének módosításával kapcsolatban elmondott. El kell mondanom, a mai napig is úgy van, hogy az Atomenergia Hivatal határozataival szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni. Senkinek nincs módja és nem is lesz módja arra, hogy a hivatal döntéseit más módon megváltoztassa, csak a bírósági felülvizsgálat segítségével. Ahogy el mondtam, a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a létesülő nukleáris létesítmények esetében milyen szabályokat kell követnie a hivatalnak az engedélyezés során. Az ehhez szükséges végrehajtási rendeleteket, döntéseket a kormánynak joga van felhatalmazássa l meghozni. Ez a korábban már létesült és működő nukleáris létesítmények esetében is így van. 1997 óta vannak végrehajtási rendeletek arra nézve, hogy hogyan kell a hivatalnak eljárni az adott, konkrét ügyekben. Én úgy gondolom, hogy a kormánynak ez a joga lkotásra vonatkozó felhatalmazása semmiképp nem tekinthető a felügyeleti szerv megkerülése szándékának. Én azt kérem, hogy a sugárvédelem körét ne keverje a nukleáris létesítmények körével. A bejelentéssel történő ügyintézés a sugárvédelem tekintetében áll fenn, a nukleáris létesítmények tekintetében továbbra is a szigorúbb engedélyezési szabályok lesznek végrehajtva, és továbbra is tudja szolgálni a biztonságot az atomenergia békés célú felhasználása érdekében. Ezek a bejelentési kötelezettségek: például a z, hogy
