Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2417 Bőven lett volna egy szélesebb körű áfacsökkentésre tér. Ha az önök által kialakított helyzet kapcsán megnézzük azt, hogy euróban mérve a fizetése k hogy alakulnak Magyarországon, azt látjuk, hogy még regionális szinten is elmaradásaink vannak. Jelen pillanatban még a jómódúak harmada sem engedhet meg magának előre be nem tervezett kiadást, mondjuk, nagyobb egészségügyi kiadást. Jelen pillanatban a m agyarok 37 százaléka nem tudja megfizetni még a napi húsfogyasztást sem. Ez az a Magyarország, amit önök létrehoztak, ez az önök tündérmeséje. Ezért szólítjuk fel önöket arra, hogy tegyenek meg mindent az átfogó béremelés érdekében a minimálbér adómentessé tételével, követeljék meg a bérfelzárkóztatást azoktól, akiknek indokolatlan kedvezményeket adnak, kössenek stratégiai partnerséget a magyar kis- és közepes méretű vállalkozásokkal, a szegények adóját, a 27 százalékos áfaszintet pedig csökkentsék. Engedje nek levegőt ebbe a nemzetgazdaságba, mert amit önök itt létrehoztak, az egyelőre a multik paradicsoma és a külföldi érdekek kiszolgálása. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsol jon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, elmondhatom, hogy a felelősség hiányában mondta el ezt a felszólalását. A felelősség hiányát úgy értem , hogy miután nincsenek döntéshozói és intézkedési helyzetben, könnyen kérnek számon a kormányzattól olyan dolgokat, amiket nem lehetett megcsinálni. Hollik István képviselőtársam hozzászólását kritizálva azért én mindenképpen szeretnék hozzá csatlakozni. Nézzük meg, hogy honnét indultunk! Úgy látszik, az emlékezete túl rövid volt ahhoz, hogy elmenjen hathétnyolc évvel korábbi időszakra, akkorra, amikor Magyarország egy csődközeli helyzetben volt, és nem arról kellett beszélnünk, hogy hogyan lehet béreket emelni, hanem hogy a magyar gazdaságot, a magyar költségvetést hogyan lehet egyensúlyban tartani, és a magyar gazdaságot hogyan lehet egy fejlődő pályára állítani, hogyan lehet ezt elősegíteni. Ez az elmúlt években sikerült ennek a kormányzatnak, annak el lenére, hogy nagyonnagyon nehéz időket, éveket kellett megélnie. Mára, hála istennek, eljutottunk abba az időszakba, amikor már arról beszélhetünk, és önök is arról beszélhetnek, hogy mikor történik egy jelentős béremelés az egész társadalomban mindazok s zámára, akik munkából élnek meg. Hogy ez hogyan következhetett be? Emlékezzünk vissza az elmúlt évekre! Az elmúlt években egy jelentős foglalkoztatásbővülés jött létre. Ez azt jelenti, hogy közel 700 ezerrel többen dolgoznak ma a magyar munkaerőpiacon, min t dolgoztak 2010ben. Jelentős mértékben növekedett a versenyszférában elhelyezkedők száma. Annak ellenére, amit ön mond, ez úgy történt, a versenyszférán a hazai verseny szereplőit, munkaadóit értem, itt foglalkoztatták a legnagyobb mértékben a munkaválla lókat. Tudomásul kéne venni a tényeket, képviselő úr, és abban az esetben nem mondana olyanokat, amiket a felszólalásában mondott. Tehát jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődött, és egy jelentős ver seny alakult ki a munkaerőpiacon a jól képzett szakemberek iránt, ez pedig azt hozta magával, hogy a munkaerő bére, a munkaerő ára megnőtt, és az elmúlt időszakban - ahogy az Dömötör Csaba államtitkár úr szájából is elhangzott , az elmúlt három évben jele ntős béremelkedés következett be a reálbérek, a bérek vásárlóértékének a tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 2013tól 2015 végéig körülbelül 15 százalékos reálbéremelkedés következett be az elmúlt időszak eredményeképpen, ami énszerintem mindenképpen jelen tős, és az elmúlt időszakban, az elmúlt egy évben pedig egy jelentős, még ennél is dinamikusabb reálbéremelkedés következett be, amikor több mint 7 százalékos volt a reálbéremelkedés. Ha pedig a családi adókedvezményt is idevesszük, akkor 2324 százaléko s, tehát több mint 23 százalékos reálbéremelkedés következett be a munkabérek területén.
