Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
25 Tudják, én az országjárásomon nem tudtam olyan családdal találkozni, aki legalább egy ember t ne veszített volna el ezen okok miatt. Borzalmasnak tartom azt, hogy magyar nők tömegei mennek külföldre, ezek az asszonyok ott fognak szülni, és a magyar demográfiai válság mélyülni fog, dacára annak, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy javítani szer etnék. Még egy intézkedésre szükség van: az oktatásba kell befektetni. Az LMP száz költségvetési forintból húszat az oktatásba adna (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , ugyanis a magyar jövő nem a közmunka, nem London és a többi város, hane m itthon van szükség jól fizető munkahelyekre. Tisztelettel kérem önöket, hogy ebbe az irányba kormányozzanak. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Az elhangzott napirend előtti fel szólalásra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Sok csapongás volt az ön kérdésében , de lehet, azzal kezdeném, amilyen címet is adott az ön kérdésének, hogy hova tűntek a magyar dolgozók, aztán utána szeretnék néhány súlyos mondatára, súlyos felvetésére reagálni. (14.50) Hogy hova tűntek a magyar munkavállalók, a magyar dolgozók? Dolgozn ak, ugyanis, ahogy már itt hallhatta miniszterelnök úr felszólalásában is, jelentős mértékben növekedett Magyarországon a foglalkoztatottak száma, több mint 600 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010ben, amely létszám nagy részét a versenyszféra vette föl, a versenyszférában dolgoznak a magyar munkavállalók tömegei. Több mint 400 ezren tudtak elhelyezkedni a magyar kis, közepes vagy éppen nagyobb cégeknél. Tehát a magyar dolgozók, a magyar munkavállalók elsősorban a magyar munkaerőpiacon tudtak elhelyezkedni. Természetesen - ennek nem örülünk - dolgoznak külföldön is, körülbelül 100120 ezer nyilvántartott külföldön dolgozó, hosszabbrövidebb ideig külföldön dolgozó emberről tudunk, amely szám úgy jött össze, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után me gduplázódott; körülbelül a 2010 utáni időszakban, tehát körülbelül a fele ennek a létszámnak 2010ig jött össze, majd utána körülbelül 6070 ezer ember vállalt - mondom: hosszabbrövidebb ideig - külföldön munkát. És hogy súlyos - azt mondta - a magyar mun kaerőhelyzet Magyarországon, a munkaerőpiacon nagyonnagyon sokan kínálnak üres álláshelyet, keresik a dolgozót, ez annak köszönhető, hogy hirtelen nőtt meg a foglalkoztatás, aminek örülni kell, és természetesen erre reagálni kell mind a szakképzésnek, min d a felnőttképzésnek vagy éppen a felnőttoktatásnak, amire van gyakorlat, és van olyan foglalkoztatáspolitikai eszköz, aminek a segítségével tudjuk tovább fokozni az üres álláshelyek betöltését, megtalálni azokat a munkavállalókat, akik majd ezekre a munka helyekre tudnak belépni. És a súlyos mondat: azt mondta ön, hogy Varga Mihály nyilatkozta azt, hogy külföldről vendégmunkásokat kell behozni. Hát, örülnék neki, ha ezt a mondatot ön meg tudná mutatni, hol és mikor hangzott el Varga miniszter úr szájából. Ő soha nem mondott ilyet. Ebből látszik, hogy önök, amikor egyegy parlamenti fölszólalásra készülnek, innenonnan szedett információkat, lehet, hogy ellenőrizetlen információkat mondanak el tényként, vagy az még rosszabb, hogy elferdítik a tényeket. (Dr. R étvári Bence: Így van.) Ugyanis szeretném emlékeztetni arra, hogy született egy javaslat, egy dokumentáció, egy értekezés, egy levél, amelyet Varga miniszter úrnak írt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, amelyikben azt javasolta, hogy meg kellene f ontolni: hiányszakmákban esetleg külföldről behozni olyan munkavállalókat, akik hajlandók ezekben a szakmákban Magyarországon dolgozni. Erre mind Lázár miniszter úr, mind Varga Mihály miniszter
