Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 14. hétfő (187. szám) - Dr. Szél Bernadett és Ikotity István (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Ki és miből fogja kipótolni a Központi Nukleáris Alapot?” címmel - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2373 Dr. Szél Bernadett és Ikotity István (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Ki és miből fogja kipótolni a Központi Nukleáris Alapot?” címmel ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett é s Ikotity István, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Ki és miből fogja kipótolni a Központi Nukleáris Alapot?” címmel. Ikotity István képviselő urat illeti a szó. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisz telt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az atomenergiáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot kell létrehozni a radioaktív hulladék végleges elhelyezése érdekében, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és a nukleáris üzemany agciklus lezárása, a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozása érdekében. A törvény szerint hazánkban jelenleg az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. köteles e költséget az alap számlájára az egyes évekre megállapított összeg mértékében befizetni úgy, hogy az a feladatok végrehajtásának költségeit teljes mértékben fedezze. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap pénzeszközeit kizárólag ezen célokra lehet felhasználni. Az alap beszámolójából azonban az derül ki, hogy tavaly is kevéssé tudta nö velni vagyonát a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, vagyona a sokéves befizetések ellenére is csak mintegy 255,1 milliárd forintra emelkedett. Ez az összeg azonban még időarányosan sem elég a négy blokk 1650 milliárd forintos felszámolási költségének fedezé sére. A jelenlegi befizetések mellett a hiányzó pénzt a paksi erőmű 50 év alatt tudná előteremteni, miközben a reaktorok 20 év múlva leállnak. A pénzügyi vagyon növelése így messze elmarad a szükséges mértéktől. (13.10) Tisztelt Államtitkár Úr! Mire elég a pénz, a Nukleáris Pénzügyi Alapban összegyűjtött forrás? Ki fizeti majd a különbözetet? Hiszen még arról sincs döntés, hogy az üzemanyagciklus hogyan záródik majd: lesze reprocesszálás, vagy átmeneti tárolás, a végleges lerakás következike? Ezek költség e nagyban különbözik - mi alapján történik az alap feltöltése? Amennyiben itthoni tárolásról, végleges lerakásról lesz szó, a Paks I. és II. működésének befejezése után, amikor már befizetés nem történik és újabb alap nem képződik, ki fizeti meg sok tíz, t alán száz évig a lerakók felügyeletét és őrzését? Várom válaszát. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtit kár : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap azon alapelvre tekintettel jött létre, amelynek értelmében a radioaktív hulladékok kezelése nem jelentett elháríthatatlan és elfogadhatatlan terhet a következő g enerációkra, azaz a költségeit azoknak kell megfizetni, akik a nukleárisenergiatermelés és az izotópalkalmazás aktuális hasznait élvezik. Az atomtörvény alapján a nukleáris létesítmény üzemeltetője köteles a radioaktívhulladékkezelés és leszerelés költs égét viselni az alapba történő befizetés útján. Azaz a hulladékkezelés költségeit az atomenergia azon alkalmazói viselik, akiknél a hulladék keletkezik. Az alapba történő jövőbeli befizetések úgy vannak ütemezve, hogy azok az addig felhalmozott pénzállomán nyal együtt biztosítsák a jelentkező költségek fedezetét.
