Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 14. hétfő (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
2348 szélsőjobbolda li párt ezek után mégis úgy döntött, hogy a nemzeti ügyekben nem hajlandó együttműködni a kormánnyal, nemzeti ügyekben nem hajlandó a választói véleményét képviselni, és pártpolitikai érdekből a saját politikai pecsenyéjét sütögeti itt az Országgyűlésben. Ezek miatt utasította el az Alaptörvény módosítását. Ezzel bizonyára eleget tett megbízója kérésének a Jobbik. De hogy ez a megbízó nem a választópolgárok közössége volt, az biztos. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy ezek után az, amit a Jobbik tesz (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy megpróbálja menteni a menthetetlent, megpróbál egy színjátékot ráerőltetni az Országgyűlésre, megpróbálja még utoljára azt a látszatot kelteni, hogy nemzeti ügyekben képes az élére állni bárm ilyen kezdeményezésnek, ezek után mindenki láthatja, hogy a Jobbik számára ez csak egy játékszer azért, hogy a politikai pecsenyéjét sütögethesse. (Zaj a Jobbik padsoraiban.) (11.40) A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a népszavazá son véleményt nyilvánító választópolgárok akaratát képviselje itt az Országgyűlésben, de látszik, hogy ezek a választók most már - Magyarország választói - csak a kormánypártokra számíthatnak, az ellenzéki pártokra nem számíthatnak nemzeti ügyekben. Köszön öm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Répássy képviselő úr. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm a s zót, elnök úr. Valóban majdnem egy hete annak, hogy Alaptörvény módosításáról szavazhatott az Országgyűlés. A módosításnak az volt a célja, hogy jogszabályi formába öntse a népszavazás eredményét, a magyarok akarata ugyanis egyértelmű volt, 98 százalékban nemet mondtak a brüsszeli betelepítési tervekre. Sajnos, az ellenzéki pártok valóban beleragadtak a pártpolitikai megfontolásokba. Nem tudták félretenni azt a gondolkodást, miszerint nekik az a jó, ami rossz a kormánynak, függetlenül attól, hogy a magyarok mit akarnak. Mással nem is lehet magyarázni, hogy miért nem támogatták a módosítást, ez egyébként azt is jelenti, hogy az ellenzék már nem a magyar emberek érdekét nézi, hanem Brüsszel szempontjait képviseli a magyar politikában. A múlt heti szavazás itt az Országgyűlésben abból a szempontból nem meglepő, hogy az ellenzék valójában ott folytatta, ahol abbahagyta, a népszavazást is minden létező eszközzel fúrták, jogi beadványokkal, bojkottal, érvénytelen szavazatra való felhívással vagy például, mint a Job bik esetében, elmulasztott kampányolással, majd később zsarolgatással. Egyértelmű, hogy a magyarok nem kérnek a brüsszeli betelepítési tervekből, és a kormány a maga részéről mindent meg is tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a betelepítés gazd asági, kulturális és biztonsági kockázataira. Ezért szerveztünk konzultációt, ezért indítottunk tájékoztató kampányokat, ezért kezdeményeztünk népszavazást, és ezért kezdeményeztük az Alaptörvény módosítását is. Az ellenzék magatartását nézve jól látszik, hogy a népszavazás valójában nem egy történet vége, hanem valaminek a kezdete, egy folyamat kezdete, és a küzdelem egyik fontos, következő színtere az európai uniós csúcs lesz decemberben, ahol az egyik fő napirendi pont lehet a bevándorlás. A fő különbség a korábbi időszakhoz képest az, hogy a kormány mögött most már 3,3 millió magyar ember szavazata áll, ez pedig jó alapot nyújthat a jövőbeni kvótaellenes küzdelmekhez. A kormány a maga részéről minden lehetséges eszközzel fellép majd a betelepítési progra m végrehajtása ellen, akkor is, ha az ellenzéki pártok, amint azt jól láthattuk, gáncsolják ezt a törekvést. Ez nemzeti ügy, amely nem bír el párpolitikai ravaszkodásokat, sem Gyurcsány Ferencét, sem pedig a Jobbikét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányp árti padsorokban.)
