Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2314 megszüntetésével. A javasl at sem érdemi, sem szakmai indokot nem tartalmazott. A Nemzeti Akkreditációs Testület akkori ügyvezetője egyszerűen szúrta a fideszes döntéshozók szemét, mégpedig olyan mértékben, hogy hajlandók voltak a teljes intézményrendszert lerombolni annak érdekében , hogy az adott személyt eltávolítsák. Ezt az értelmetlen és opportunista rombolást pedig a tisztelt Ház nagy része, a fideszes képviselők szentesítették, törvényi szintre emelték. Ez ellen már akkor felemelte a szavát e falak között az összes ellenzéki pá rt, köztük a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és személy szerint jómagam is hozzászólással éltem. A javaslat ellen felhozott szakmai érveink süket fülekre találtak, a fideszes képviselők elvtelenül, szavazógép módjára fogadták el a javaslatot. A második ál lomás ebben a folyamatban a szaktárca 2015. októberi előterjesztése volt, amikor a még hatályba sem lépett jogszabályt módosította. A módosítás jelentős változásokat eredményezett, alapvető eljárási kérdéseket igyekezett rendezni, de sajnálatos módon a jog alkotási szándékot akkor sem a szakmai megfontolások vezérelték, így a módosított szövegrészek sem voltak maradéktalanok. Az akkori módosítással szemben is felemelte a szavát valamennyi ellenzéki párt, többek között jómagam is személyesen szóltam a jogorvo slati lehetőség szűkítésének veszélyeiről, a kijelölő hatóság funkcionális és eljárási anomáliáiról, valamint mindazon definiálatlan és céltalan bürokratikus elemekről, amelyek a rendszer működését gátolják, sőt, ellehetetlenítik. Sajnálatos módon a fidesz es többség akkor sem volt hajlandó változtatni a javaslaton. Így érkeztünk el az előttünk fekvő előterjesztésig, amely nem meglepő módon éppen azokon a pontokon kívánja módosítani a törvényt, amiket a Jobbik Magyarországért Mozgalom, illetve személyesen én magam is egy évvel ezelőtt már javasoltam. A törvényjavaslat 3. §a rendezi a jogorvoslattal kapcsolatos problémákat. Az indoklásban az előterjesztés készítői ugyan arra hivatkoznak, hogy ez csak jogalkalmazást segítő szövegpontosítás, de valójában ez nem más, mint az egy évvel ezelőtti jogalkotásnak nevezett fércmunka javítgatása, amire már akkor felhívtuk a figyelmet. Jobb későn, mint soha, tartja a közmondás, tehát ezt a módosítási pontot csak üdvözölni tudom, bár kicsit keserű szájízzel. A törvényjavas lat 6. §a kiegészíti a jelenleg hatályos taxatív felsorolást egy új ponttal. A módosítandó felsorolás azon eseteket tartalmazza tételesen, amikor az akkreditáló szerv köteles felfüggeszteni az akkreditált személy vagy szervezet akkreditációját annak követ keztében, hogy az elmulasztott bejelenteni egy jelentős változást. Ezen jelentős változások tételes felsorolása kerül kiegészítésre egy olyan ponttal, amely szubjektív megfogalmazásokat tartalmaz. Szó szerint a következők szerepelnek a szövegben. Akkreditá lt státuszára számottevő hatással bíró jogszabályokban, szakmai szabályokban foglalt lényeges követelményeknek való megfelelésben bekövetkezett változás. Azok a kifejezések, hogy „számottevő hatással bíró”, illetve „lényeges körülményeknek való megfelelés” , nem kellően pontosak. A jelenleg hatályos felsorolás szerint például az akkreditált természetes személy lakcímében bekövetkező változás bejelentésének elmulasztása olyan súlyos mulasztás, ami most az akkreditáció teljes vagy részleges felfüggesztését von ja maga után. Gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, a módosító javaslatban megfogalmazott, gyakorlatilag bármilyen élethelyzetre rugalmasan alkalmazható új rendelkezéssel az akkreditáló szerv bármikor, bárkinek az akkreditációját felfüggesztheti, tu lajdonképpen önkényesen. Ha esetleg a jogorvoslat során az érintett szervezet vagy személy bebizonyítja az igazát és a felfüggesztést utóbb visszavonják, akkor sem biztos, hogy az érintett akkreditált szervezet a felfüggesztés időtartama alatt képes fennta rtani a működését. Ha a jogorvoslati eljárás hónapokig húzódik, akkor az akkreditációjától megfosztott szervezet gazdasági tevékenysége ellehetetlenül. Amikor a hatóságnak mérlegelés nélkül felfüggesztési kötelezettséget ír elő a törvény, alapvető elvárás, hogy a törvényszöveg egyértelmű legyen. A javaslatban foglalt szubjektív megfogalmazások nem alkalmasak a kívánt joghatás kiváltására, illetve a gyakorlatban további problémákat gerjeszthetnek. A szöveg tehát ebben a formájában nem elfogadható. A módosító javaslat egy olyan eszközt kíván az