Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2312 vállalkozásokat, amikor államtitkár úr is mondta, hogy gyakorlatilag a magyarországi exportnak a 98 százaléka ezekhez az akkreditált szervezetekhez fűződik gazdaságilag, és ezekne k, a magyar export 98 százalékát kitevő szervezeteknek a gazdasági működőképességét veszélyeztette a FideszKDNP tíz hónapon keresztül, és részben veszélyezteti még a jövőben is ezzel a szupergyors, de átgondolatlan, meggondolatlan, hebrencs jogalkotással, amit az elmúlt hat esztendőben láttunk. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy valóban van egy törvényjavaslat, amelyre majd a Jobbikfrakció is minden bizonnyal az igent fogja megnyomni; azért fogja megnyomni, mert valóban szükség van az akkreditálásra, v alóban szükség van arra, hogy az új hatóság, ha már ez a döntés, hogy ennek kell működni, mielőbb az európai uniós nemzetközi szervezet tagja lehessen, hogy minél előbb elismerjék azt a jogát nemcsak bizonyos területekre vonatkozóan, mint ahogy az október 6ai hatállyal megtörtént, hanem teljeskörűen, hogy ezek a minősítések, amelyeket ez az akkreditációs hatóság kiad, európai szinten elismertek legyenek, és ne legyen az a helyzet, hogy a magyar vállalatoknak teljes bizonytalanságban kell dolgozni, nyilván jelentős időtöbbletet jelent, amíg megszerzik az akkreditációt, mivel Ausztriában, Németországban kell ezt kérvényezni, onnan fogják bevizsgálni, sokkal több költség merül fel, utazási költség, idő s a többi merül fel. Nem beszélve arról, hogy ezek a külfö ldi akkreditációs szervezetek, akár az osztrák szervezet, akár a német szervezet, jelentősen nagyobb összegekért dolgozik. Ez nem azt jelenti, hogy 50 százalékkal kell többet ráfordítani akkreditációs díjként egyegy ilyen minősítésnek a megszerzésére, han em sokkal, de sokkal több pénzbe kerül ez, akár hatszorosanyolcszorosa is lehet az a pénz, amit ezeknek a cégeknek be kell fizetni, és a külföldre termelő, külföldi cégeknek betermelő valamennyi cégnél ez bizony nagyon jelentős problémát jelentett. Ha bel emegyünk a jelenlegi törvényjavaslatba, akkor valóban látjuk azt, hogy az eddigi törvényjavaslat, a 2015. évi, amit nyáron elfogadott a Ház - nyilván a FideszKDNP kizárólagos támogatásával - nem tartalmaz felülvizsgálati lehetőséget; mint ahogy ki is mond ta a 3. § (2) bekezdése a törvénynek, hogy jelen döntés ellen semmilyen fellebbezésnek helye nincsen. Államtitkár úr azt mondta, hogy ez levezethető a magyar Alaptörvényből, hogy van helye felülvizsgálatnak. Valóban, mert az Alaptörvény kimondja, hogy mind en esetben jogorvoslati lehetőség van. Tehát alapvetően alaptörvényellenes lenne, ha nem lenne, de nyilván szerencsésebb, hogy benne van, illetve vitássá válhat, amennyiben nem értelmezzük úgy ezt a törvényt, hogy van helye felülvizsgálatnak, akkor bizony azt is kimondhatnánk, hogy ez a 2015. évi CXXIV. törvény bizony alaptörvényellenes, amennyiben nincs benne a bírósági felülvizsgálati lehetőség. Az pedig teljesen egyértelmű és teljesen indokolt, ami a törvény indokolásában is szerepel, hogy célszerű egy o lyan bíróságot megadni illetékes bíróságként, amely megfelelő szakmai hozzáértéssel bír ezen ügyben. Sokféle vitát lefolytattunk, akár a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos minisztériumi előkészítés során is, és foglalkoztunk ezekkel a kérdé sekkel, én azt gondolom, hogy ez az akkreditációs folyamat valóban egy olyan folyamat, amelyre valamennyi járási bíróság nincs felkészülve, vagy egy közigazgatási és munkaügyi bíróság nincs felkészülve. Ezt elmondhatjuk, hiszen nagyon ritkán kerülnek oda, nagyon speciális terület, tehát ebben az esetben valóban szükség van arra, hogy ha már kimondjuk, hogy van helye bírósági felülvizsgálatnak, ami mindenképpen van, az Alaptörvényből fakadóan is, akkor már jelöljünk ki egy bíróságot arra, hogy melyik legyen az a bíróság, amelyik ebben az esetben eljár. Jelenleg a törvény 3. §a a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességét határozza meg, én azt gondolom, hogy ez mindenesetre egy nagyon helyes folyamatnak a része, még ha, én azt gond olom, a 2015. évi törvény elfogadása egy súlyos hiba volt, hogy ez kimaradt belőle, és ezért nyilván ezt támogatni kell. Ugyanúgy a többi módosítás is, ami szerepel ebben a törvényben, az is támogatandó, mégpedig azért, mert ott is súlyos hiba van, mert am ikor határidőket állapított meg az eljárásra a 2015. évi törvény, hogy mikor lehet a felülvizsgálati eljárást, a kontrolleljárást lefolytatni, akkor a törvényszöveg szerencsétlen megfogalmazása miatt a hatóságnak nem volt jogköre arra, hogy azon