Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2310 A nemzetközi elvárásoknak is meg kell felelni a nemzeti akkreditálási elj árások tekintetében, másképp a magyar akkreditáló szerv nyilván nem nyerhet felvételt a nemzetközi szervezetbe, ez az európai akkreditáló együttműködési szervezet. Az Európai Bizottság és az EA által támogatott követelmények teljesítése érdekében kerül sor , ahogy én látom, a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi törvény, a nemzeti akkreditálási törvény módosítására. A Bizottság ezeket a változtatásokat, az általa meghatározott követelmények alkalmazását megköveteli ismereteim szerint a folyamatban lévő üg yek tekintetében is. A nemzeti akkreditálási törvény például eddig nem tartalmazott vagy eddig nem volt a része, semmiféle szabályt vagy utalást nem adott a bírósági jogorvoslatra sem. Mint ahogy az expozéban elhangzott, ez a kérdés is ilyen értelemben ren dbetételre került, ezt pótolja most ez a törvényjavaslat. Változtat a törvényjavaslat a külföldi akkreditálásiokiratelismerés vonatkozásában is, pontosítják a bejelentésköteles jelentős változás fogalomrendszerét, fogalmát is és egyéb más kitételeket is. Nagyon rövid észrevételként ehhez a folyamathoz hozzáillesztetten a mi részünkről mindenképpen el kell hogy hangozzék, hogy az indoklás szerint a módosítást az Európai Bizottság és az európai akkreditálási együttműködési szervezet által támasztott köve telmények teljesítése teszi indokolttá. A módosítás célja valójában nem más, mint az, hogy a Nemzeti Akkreditáló Hatóság tagja legyen az EAnak és az európai akkreditálási együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásának, és ezzel gyakorlatilag nemzetkö zileg is elismert akkreditáló okirat kiállítására váljon jogosulttá. A nemzeti akkreditálás korábbi rendszerét gyakorlatilag a Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Vas Imre által 2015, azt hiszem, nyarán, nyár elején, júniusában benyújtott, a nemzeti akkr editálási rendszer átalakításáról szóló, azt hiszem, T/5142. számú törvényjavaslat zúzta szét. Olyan sietős volt a Nemzeti Akkreditáló Testület megszüntetése, hogy mondhatjuk, rendkívüli ülés keretei között történt ennek a törvénynek az elfogadása. A Nemze ti Akkreditáló Testület 2016. január 1jével szűnt meg, ha jól emlékszem, és azt hiszem, hogy jól emlékszem; a feladatot és a testület vagyonát is államosították. Akkor Velez Árpád képviselőtársam vezérszónoklatában nagyon sok kérdést, kételyt, sok minden egyéb mást fogalmazott meg, én ezeket most nem fogom megismételni, tiszteletben tartva a Parlament falai között ülő ellenzéki képviselőtársaimat, mert sok fideszes képviselőt már nem látok a Parlament falai között. Mondhatnám, mi megmondtuk akkor is, hogy, de nem akarom most elkezdeni ezeket az ismétléseket. Egy mondattal zárom a mondandókat. Ez pedig az, hogy ezen államosított akkreditációs folyamathoz nem jó szívvel adjuk a támogatásunkat, illetve nem kívánjuk adni a támogatásunkat. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka a következő felszólalónk. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtárs aim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valahol ott folytatnám, ahol az előttem szóló abbahagyta. Hallottuk itt az előterjesztés során azt az államtitkár úrtól, illetve a kormánypárti vezérszónoktól is, hogy mennyire fontos ennek a jogszabálynak az elfogadása; hogy milyen jobbító szándék vezeti jelen pillanatban a kormányt, hogy ez a módosítás keresztülmenjen; hogy a kormány mennyire azokért a vállalatokért, magyarországi szervezetekért dolgozik, akik akkreditációval szeretnének rendelkezni, és hogy mihamarabb nemzet közi szintű akkreditációjuk lehessen ezeknek a cégeknek, hogy minél jobban, minél könnyebben ki tudjanak lépni az európai piacra, az Európai Unióba, minél könnyebben tudjanak importálni, beszállítani a külföldi cégeknek. Ez mind nagyon szép és nagyon jó, a mit elmondtak, és mindenki egyetért, csak nézzük meg, hogy miért adódott ez a probléma, kinek
