Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2307 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron köv etkezik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/12697. számon a parlamenti inform atikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Lepsényi István úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár Úr! Parancsoljon! LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napiren di pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat elsődleges célja az, hogy a 2016. január 1jével létrejött új nemzeti akkreditálási rendszer nemzetközi elismertségét biztosítsuk, az az a Nemzeti Akkreditáló Hatóság - a továbbiakban: NAH - számára az Európai Akkreditálási Együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásában - továbbiakban: EA MLA - teljes jogú tagságot biztosítsunk. A nemzeti akkreditál ó szervezet tagja kell hogy legyen az úgynevezett Európai Akkreditálási Együttműködésnek - a továbbiakban: EA - és a nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásoknak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményei és tanúsítványai mindazon országok akkreditáló testületei és hatóságai által elismertté válnak, amelyek tagjai a nemzetközi szervezetnek és ahová egyébké nt az exportunk 98 százaléka irányul. Tehát alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy ez a tagság és ezáltal a kölcsönös elismerés intézménye biztosított legyen. Az Európai Bizottság uniós jogszabályi követelményekre figyelemmel piloteljárásban vizsgálta az új nemzeti akkreditálás rendszerének jogszabályi környezetét, az EA pedig az akkreditáló szervezetekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak való megfelelés vonatkozásában folytatott le vizsgálatot a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál. Mindkét vizsgálat fogalmazott meg észrevételeket a szabályozással kapcsolatban, amelyek indokolttá teszik a jelen törvényjavaslat szerinti jogszabálymódosításokat. Ugyanakkor a nemzeti akkreditálás rendszerének nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az EA döntése alapján a Nemzeti Akkre ditáló Hatóság már 2016. október 6ai hatállyal megszerezte az EA MLA aláírói státuszt, így jogosult nemzetközileg elismert akkreditálási okiratokat kiállítani. Az elismert státusz fenntartásának feltétele, hogy végrehajtásra kerüljenek a jogszabálymódosí tások. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság jelezte, hogy a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezéseiben a fellebbezés jogintézménye kizárásra kerül és nincs nevesítve a bírói jogorvoslat lehetősége. A Bizottság kérésének megfelelően a bír ói felülvizsgálat nevesítésre került a törvényben, annak ellenére, hogy egyébként ezt a jogosultságot az Alaptörvényből és a közigazgatási eljárásról szóló törvényből egyértelműen le lehet vezetni. Az EA az akkreditálási eljárás és az ahhoz kapcsolódó jogo rvoslat vonatkozásában is megköveteli, hogy a terület speciális jellegére tekintettel érvényesüljön a magas fokú szakmaiság. A jogorvoslatok vonatkozásában ez úgy biztosítható, hogy egy országos illetékességgel eljáró bíróság tárgyalja az akkreditálási jog orvoslati ügyeket. Így a törvényjavaslat a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelöli ki kizárólagos illetékességgel. Ez a bíróságnak a jogorvoslati kérelmek kis számára való tekintettel nem jelent többletleterheltséget, ugyanakkor a bírói jogorv oslatban így hatékonyabban biztosítható a speciális jogterületet érintő szakmaiság. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság a szabályozásra vonatkozóan kifogásként fogalmazta meg, hogy a külföldi akkreditálási okirat elismerése vonatkozásában a törvény előírása i nem terjednek ki
