Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2305 kiadásoknak a teljesítése. Én azt látom tehát, hogy a 2010 után i folyamatokban, az új jogszabályi környezetben és a most a tisztelt Országgyűlés előtt lévő jogszabályi módosításban semmilyen olyan változtatás nincsen, semmilyen olyan új irány nincsen, amelynek értelmében a kormány az Országgyűlés által meghatározott k ereteket túllépheti. (12.10) Ami a felminősítéseket illeti, a képviselő úr emlékeztetett arra már az előző napirendi pontnál is, hogy 2016ban került vissza a három nagy hitelminősítőnél Magyarország abba a kategóriába, amelyben 2010ben is volt. Ebben a k épviselő úrnak maximálisan igaza van. Azt is látni kell, hogy az a helyzet, amely Magyarországot jellemezte a gazdasági válság idején - és itt mondhatnám 2008at és 2009et is, és kétségtelenül a 2010es kormányváltás idejét is , egy elég nehéz szituáció volt, egy olyan szituáció, amelynek a problémáit nem lehetett egy év alatt megoldani. Nézzünk ki Európába! Nézzük meg azokat az országokat, amelyek hasonló gazdasági helyzetben voltak, mint Magyarország! Nemhogy hat év alatt nem tudták megoldani a problémá kat, néhányan még mélyebben vannak, mint öthat évvel ezelőtt voltak. Arra is emlékeztetném a képviselő urat, hogy azért a piaci befektetők nem 2016ban tekintenek úgy Magyarországra, mint amely befektetésre ajánlott ország, amelynek az állampapírjai bizto nságosak, hanem a magyar országkockázati felár, a magyar állampapíroknak a hozamszintje évekkel ezelőtt összevethető volt befektetésre ajánlott országokéval. Azt pedig zárójelben jegyzem meg, hogy elgondolkodtató valóban, hogy befektetésre nem ajá nlott kategóriába akkor került Magyarország, amikor az Országgyűlés egy rendkívüli szigorú Alaptörvényről döntött, az adósság csökkentéséről döntött, amikor 2010ben a kormány azonnali államháztartásiegyensúlyjavító intézkedésekről döntött, és bizony a h itelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában hagyták Magyarországot, amikor az előző évtizedben volt hat egymást követő év, amikor a hiányunk a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt az európai uniós országok között, amikor az államadósságunk jelent ősen növekedett. Ez már egy szubjektív vita, amit bizony lefolytattunk az említett hitelminősítőkkel is, és én azt látom, hogy mára azok az eredmények, amelyeket a piaci befektetők már évekkel ezelőtt értékeltek, amelyek azt mutatják, hogy a magyar gazdasá g növekedése 2013 után meghaladta az európai uniós átlagot, a foglalkoztatottak száma érdemben bővült, az államháztartási hiány alacsony volt, ezek az adatok meggyőzték a hitelminősítőket is arról, hogy az a gazdaságpolitikai modell, amelyet a kormány vála sztott, sikeres, és a jövőben is sikeres tud lenni. Éppen ezért kerülhetett sor arra, hogy idén mind a három hitelminősítőnél már befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország. Hegedűs Lorántné képviselő asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy érdem es elgondolkodni azon, hogy a nem kizárólag százszázalékos önkormányzati tulajdonú vállalkozások esetén is adósságkeletkeztető ügyletnél érdemes lehet a kormányzati kontroll. Ezen érdemes elgondolkodni. Azt gondolom, egy komoly közjogi kérdésről van szó, nevezetesen attól, hogy magántulajdonú cégeknél lehetségese állami kontroll hitelfelvétel esetén. Azt gondolom tehát, ez egy jogi kérdés, aminek a vizsgálata szükséges lehet. Itt ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy szintén - említem ezt Szakács képvisel ő úrnak is - egy olyan rendelkezésről beszélünk, amely 2010 előtt nem volt a magyar jogrend része. Épp a költségvetésihiánycélok teljesítését, az Országgyűlés által elfogadott államháztartási adatok teljesítését szolgálja az, hogy a kormányzat kontrolláln i tudja az önkormányzatok adósságfelvételét és a százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégeknek az adósságfelvételét. A mostani módosítás e tekintetben, azt gondolom, bürokrácia, adminisztrációcsökkentő, hiszen nem kötelezettek az önkormányzatok, illetől eg a százszázalékos tulajdonukban lévő vállalkozások kormányzati engedélyt kérni az esetben, hogyha meglévő hiteleiket kedvezőbb feltételűekre cserélik le. A képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy a kormány gazdaságpolitikája miatt az önkormányzatok nem t udják a feladataikat ellátni, és ha pontosan idézem a képviselő asszonyt, akkor azt is mondta, hogy az önkormányzati szektor halálra ítélt szektor. Engedje meg, hogy ezekkel az -
