Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2295 felhasználásra, a következő évben lehetővé válik a rendelkezésre álló összeg megemelése a projekt megvalósítása érdekébe n, az eredeti, jóváhagyott költségvetési keretek figyelembevételével. A törvényjavaslat tartalmazza, hogy azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetén, amelyeknél a kötelezettségvállalások egy éven túlmutatnak vagy több évre vonatkoznak, a következő évi köz ponti költségvetésről szóló törvény kihirdetését követően a következő évi kötelezettségvállalás alapja a központi költségvetésben megállapított eredeti előirányzat. Az az új szabály, amely szerint ebben az esetben fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a t örvényben megállapított előirányzat teljes összegéig kötelezettséget lehet vállalni, várakozásaink szerint a megalapozottabb költségvetési költéseket teszi lehetővé. Egyszerűen fogalmazva azt is mondhatom, hogy a 2017. évi költségvetés tekintetében ma az e lfogadott költségvetési törvény jövő évi kiadási számainak teljes összegére fizetési kötelezettséget lehet vállalni. A hatályos szabályok ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. A költségvetés bevételi oldalának stabilizálását szolgálja az a garanciális szabály, hogy a költségvetési szerveknek a jövőben az általuk fel nem használható bírságot és hasonló központosított bevételt képező minden tételt, például útdíjbevételeket a Magyar Államkincstár által külön erre a célra létrehozott központosított beszedé si számlára kell beszedniük. Ehhez a szabályhoz kapcsolódik a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása, amelynek lényege, hogy a cégeljáráshoz kapcsolódó feladatellátás zavartalan megvalósítá sának fedezete továbbra is biztosított legyen azáltal, hogy az így elvont bevételeket a központi költségvetés megfelelően kompenzálja. A költségvetési tervezés pontosságát kívánja erősíteni az a szabály, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy adatszo lgáltatási kötelezettséget írjon elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan. Amennyiben az előrejelzések pontatlannak bizonyulnak, az jogkövetkezményt vonhat maga után. A módosítás erre az esetre lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletével befizetési kötelezettséget írjon elő, vagy csökkentsen meghatározott szabad előirányzatokat. Ez a rendelkezés tehát az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetés pontosabb végrehajtására sarkallj a az összes központi költségvetési szervet. Az önkormányzati alrendszer minőségi adatszolgáltatása szintén alapvető fontosságú a költségvetési tervezéshez, valamint az államháztartási folyamatok reális áttekintéséhez. Éppen ezért azon önkormányzatok, amely ek nem megfelelően végzik az adatszolgáltatási tevékenységüket, változatlanul bírságra számíthatnak. Ezek megfizetésének szabálya annyiban módosul, hogy a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok esetén a jövőben a bírságot a közös önkormányzati hivatal szé khelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni, hiszen a közös hivatal felel valamennyi önkormányzat hivatali teendőinek ellátásáért. Emellett azonban a törvényjavaslat a bírság elengedését is lehetővé teszi abban az esetben, ha a helyi önkorm ányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott, tehát nemcsak névlegesen csatlakozott a közös hivatalhoz, és az elmaradásait pótolta. A bírság mellett azt is ki kell emelni, hogy a határidőben és pontosan adatot szolgáltató helyi önkormán yzatok, illetőleg központi költségvetési szervek munkavállalói pedig külön díjazásban részesülhetnek. Tehát egy olyan rendszert működtet már jelenleg is a kormányzat, amelyet most pontosítani kíván, mely rendszer a pontos adatszolgáltatás teljesítését hono rálja, az ettől való eltérés esetén pedig szankciót tesz lehetővé. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány mondatban összegezzem a korábban említett egyes, államháztartáshoz kapcsolódó további törvénymódosításokat is. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a likviditási bizottságba és a szanálási alapba, továbbá azt, hogy az állami vezetők állami tulajdonú tőkealapok vezető testület einek tagjai lehessenek. Azt gondolom, hogy ez a módosítás a közpénzek felhasználásánál kiemelt területek esetén az állam, a kormányzat felelősségét a politikai vezetők személyes felelősségével is összeköti. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítás ai a pénzügyi békéltető testület hatáskörének bővítését, így különösen a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálják.
