Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2267 Nem beszélve arról, hogy a kastély felújításokra is mostanában ítéltek meg egyenként uniós másfél milliárdokat. Nem lennénk meglepve egyáltalán, ha ezen ingatlanok vonatkozásában hamarosan ismerős vállalkozások és emberek szereznének tulajdonjogot. De ne reménykedjen, államtitkár úr, nem fo gják megúszni! A Lehet Más a Politika továbbra is igyekszik ezeket a korrupciós ügyeket feltárni és lehetőség szerint bemutatni, hiszen ezen adókedvezmények éppúgy a közvagyon részét képezik, mint a továbbiakban. (Zaj, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Elnök úr, hadd kérdezzem meg: csak az a baj, ha ellenzékiek szólnak, vagy az is baj, ha kormánypártiak? Mert előbb megrótt bennünket, amikor Hargitai képviselőtársunk felszólásakor közbeszóltunk, de most ugyanazt megtehetik minden további nélkül a kormányp árti képviselőtársaim. ELNÖK : Képviselő úr, szíveskedjen folytatni! Köszönöm. SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak meg akartam dicsérni a pártatlan levezetést. Az oligarchakedvezményeknek itt nincs végük. A mint arról azonban sokat hallhattunk, óriási mértékű uniós pénzosztás érinti a Fideszhez köthető oligarchacsapatot is az energiahatékonysági beruházások vonatkozásában is. Többek között azon uniós pénzek terhére, amelyek 90 milliárdját Lázár úrék vonták el a lakossági felhasználás elől azzal a lelepleződött hazugsággal, hogy a lakossági célú felhasználást ebben a tekintetben az Unió nem engedi, aminek alaptalansága azóta már kiderült. Az LMP továbbra is azt követeli, hogy legalább ez a forrás ténylegesen az állampolgárokhoz kerüljön, és nagyobb energiamegtakarítást eredményező lakossági felújításokra és valódi rezsicsökkentésre a miniszterelnök úr csókosai helyett minél inkább szélesebb körben hasznosuljon. A társaságiadótörvény újabb módosítása az energiah atékonysági beruházásokat érinti, amely szerint az ilyen típusú építkezések üzembe helyezői akár 4,5 milliárd forint, tehát 15 millió eurónyi taokedvezményt is igénybe vehetnek. A kisvállalkozások esetében ez a támogatás 20 százalékponttal, de még középvál lalkozások esetén is 10 százalékponttal növelhető. Bár a kedvezmény jó az energiahatékonysági beruházások szempontjából, mértéke mégis arra utal, hogy itt egyáltalán nem a kisvállalkozások a közpénzelengedés célcsoportja, hanem megint az energetikai üzletá gban terjeszkedő Mészáros és Garancsi urak. (9.20) Ezen megerősítés a közmédiában, illetve bocsánat, a média felületein nagyon könnyen ellenőrizhető, hiszen az említett, Fideszhez közeli üzletemberek ez irányú tevékenysége mindenkinek szembetűnő, és nyilvá nvalóan gyanút kelt abban az esetben, ha éppen ezen törekvéssel egy időben ilyen jellegű adókedvezményt hoz államtitkár úr ide a Parlament falai közé, hogy ezt fogadjuk el. Az viszont teljes mértékben elfogadhatatlan az LMP számára, hogy a törvény 22/E. § (4) bekezdés b) pontjába egy olyan gumiszabályt sikerült becsempészni, amely szerint a fenti célú beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódóan olyan fiktív többletköltségek is adókedvezményként számolhatóak el, amelyek akkor keletkeznek, ha az adózó különben be ruházott volna és meg nem valósít, tehát gyakorlatilag az alapberuházások adókedvezményét teremtik meg, és semmiféle többletkiadást és többlethasznot ettől nem várnak el. Ez a (4) bekezdés a 22/E. §ban nyilvánvalóan ismét nagyjából a közpénzlopást tudja c sak szolgálni jelen gyakorlatban. Az adókedvezményhez elég mindössze azt valószínűsíteni, hogy az adózó a meg nem valósított beruházást hitelt érdemlően végrehajtotta volna. Ez azért lesz furcsa, mert ez a „hitelt érdemlő” fordulat ezekben az esetekben így jelenik meg, ha egy barátról van szó, míg egy későbbi szakaszában a módosításnak majd látni fogjuk, hogy minden további nélkül a NAV másokra meg rátörheti az ajtót. Itt aztán megint csak tág tér nyílhat a kivitelezésekre, a kapcsolati tőke felhasználására , magyarán a korrupcióra és a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekményekre. Fiktív, meg nem valósult beruházásoknál nyilván olyan összegeket és költségeket állítanak be, amiket nem szégyellnek, és ez
