Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2261 , hogy abba az irányba, ahonnan eltértünk, ahol meghaladtuk az önök gazdaságpolitikáját, oda visszaút nincs, mert az zsákutcának bizonyult. A kormány nem is törekszik erre. Én egy másik kérdést vetnék fel. Ha vissza gondolok a szocialista kormány időszakára, ilyenkor, amikor egy parlamenti ciklus második felében jártunk, sőt ez az utolsó teljes költségvetési év, a 2017es, amiről mi most gondolkodunk, ami a választások előtt még előttünk van, ilyenkor már következetes en az volt a gyakorlat ebben az országban, hogy megindul a költségvetési lazítás, és elindul valamifajta osztogatás, és ennek persze a következő kormány még mindig megitta a levét. Most ennek nyomát sem látjuk. Ha azt nézem, hogy az egyik legfontosabb költ ségvetést jellemző cél, a hiánycél hogy alakul, amit az Európai Unió elvár tőlünk - emlékeztetem megint Burány képviselő urat arra, hogy ez az a cél, amit önök soha, de soha nem tudtak teljesíteni, a Fideszkormány pedig a következetes költségvetési és gaz daságpolitikájával minden évben teljesít , az 2018ra, tehát a választások évére is 1,8 százalékban van meghatározva, 2019re 1,5, 2020ra 1,2 százalék lenne a kormány víziója szerint a GDP arányában. (8.50) Tehát ez azt jelenti, hogy a kormány úgy képes tartani az eddigi gazdaságpolitikáját és a szigorú költségvetési politikáját, hogy nem kényszerül ennek korrekciójára, és mégis képes kedvezményeket hozni az adórendszerben, mert ez a törvény, ami előttünk van, csak kedvezményekről és egyszerűsítésekről sz ól. Nem találnak benne egy olyan mondatot, ami más irányba vinné az országot. Épp ezért a képviselő úrnak az a mondata, hogy pár hónappal ezelőtt elfogadtuk az adótörvényeket, és most már valamifajta korrekciót teszünk, és ez követhetetlen az adózók számár a, ez nem igaz alapvetően, mert a könnyítéseket nagyon gyorsan észre fogják venni. Én abban egyetértek önnel, hogy jobb lenne, ha nem kellene állandóan az adótörvényhez hozzányúlni, de ha mindig pozitív irányban nyúlunk hozzá, tehát kedvezményeket adunk, e gyszerűsítéseket teszünk, és ezeket fokozatosan vezetjük be, ezt azért én tragédiának nem érzem. Bár a próféta szólna önből, hogy addig, ameddig mi ezeket az adótörvényeket most tárgyaljuk, a kormány javaslatára módosító indítványokon keresztül további egy szerűsítéseket vagy ne adj’ isten, könnyítéseket tudnánk bevezetni azon a területen, amiről a gazdaságpolitika a napokban is szólt. Tegnap a miniszterelnök úr is erről beszélt egy pesti gazdasági fórumon. Bérnyomás alatt van a középkeleteurópai gazdaság, és ennek a bérnyomásnak engedni kell ebben a gazdaságban. Ennek egyik módja nyilvánvalóan a járulékok csökkentése. Ön már előre felvetette, hogy nem helyeselné, ha a járulékokat csökkentenénk, hanem az ön elképzelése szerint az igazi megoldás az, hogy adó t csökkentünk, személyi jövedelemadót csökkentünk, ráadásul esetleg elérjük megint a nulla kulcsot a legkisebb jövedelműeknél, amit mi nem tartunk helyesnek. Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, egyes adótörvényeket pontosít, módosít, és ebből következő en hozzányúl kapcsolódó törvényekhez is, és ott is bizonyos pontosításokat és módosításokat határoz el. Az adótörvény céljai között szerepel, az általános indoklásból idézem: az adminisztráció csökkentése - alapvetően helyeselhető cél nyilvánvalóan , tová bbi egyszerűsítések bevezetése - megkérdőjelezhetetlenül támogatandó cél , egyes adópolitikai intézkedések bevezetése - ez kedvezményeket jelent, nyilvánvalóan ennek megint csak örülni tudnak a gazdaság szereplői , és több esetben jogtechnikai pontosítás ok, kiegészítések szerepelnek ebben a törvénytervezetben. Államtitkár úr az expozéjában részletesen elemezte ezeket. Én csak néhányat emelek ki az idővel való gazdálkodás fontossága miatt is. A társasági adóval kezdem, azokkal a kedvezményekkel, amit ebben a törvényben megcélzunk: élőzenét alkalmazók, energetikai beruházásokat megvalósítók és innovatív vállalkozásokat érintő további kedvezmények bevezetése. Mivel eddig is sokat beszéltünk a kicsi jövedelmű emberekről, érdemes beszélni azokról is, akik válla lkozóként ennek a világnak tagjai. Fontosak azok a változások, amik itt jönnek a kata kapcsán, hogy 6 millióról 12 millió forint bevételi összeghatárig alkalmazható lesz ez az adónem. Fontos változás, hogy 6 millióról 8 millióra emelkedik az alanyi adóment esség határa. Ez alatt az értékhatár alatt nemhogy áfát nem kell fizetni, hanem áfabevallást sem kell tennie ennek a körnek. Fontosak azok az egyszerűsítések, amelyek az
