Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2259 Ennek egyik eleméről már beszéltem, tehát a kiszámíthatóságot jó lenne most már felírni maguknak egy papírlapra, és mindennap az íróasztalukon tartani. Egyszerűen nem lehet versenyképes egy olyan gazdaság, amiben a legfontosabb törvények szavatossági ideje mindössze néhány hónap. De ez csak az egyik eleme a versenyképességnek. A versenyképesség másik eleme, hogy azok a beruházók, akár itthon, akár külföldön, akik azt fontolgatják, hogy munkahelyeket hoznak létre M agyarországon, azok számára a bérköltségek hogyan alakulnak. A kiszámíthatatlanság mellett a hazai gazdaság versenyképtelenségének egyik oka pontosan az, hogy Magyarországon a bérekre, a nettó bérekre rakódó adó- és járulékterhek nemzetközi összehasonlítás ban kirívóan magasak. És kirívóan magasak, minél inkább közelítünk a minimálbérhez. (8.40) A magyar minimálbért Európában az egyik legmagasabb adó sújtja. Ez nemcsak versenyképességi kérdés, ez társadalompolitikai kérdés is. Az MSZP évek óta szorgalmazza a fizetésemelés programját. Úgy néz ki, hogy valami ebből a kormánynak is beakadt, ha évekig nem is figyelt oda a szocialisták javaslataira, az elmúlt napokban több megnyilatkozás arra utalt, hogy most már ők is fontosnak tartják a fizetésemelést (Dr. Gyüre Csaba: Szóban!) - szóban legalábbis. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy a fizetéseket kétféle módon lehet emelni, és úgy látszik, hogy a Fidesz csak az egyikhez ért. Az egyik módja a fizetésemelésnek, amikor az adóre ndszeren nem változtatunk, és mindig előírjuk a gazdaságnak, a munkaadóknak, hogy hány százalékkal emeljék a bruttó béreket. Ennek jelentős része elmegy adóba, ezt pontosan tudjuk. A másik útja lehetne a fizetésemelésnek - és ez egyúttal a versenyképessége t is növelné, tisztelt államtitkár úr , ha adócsökkentéssel oldanánk meg azt, hogy elsősorban az alacsony keresetű munkavállalók fizetése, az a fizetés, ami a zsebben marad, emelkedjék. Évek óta azt látjuk, hogy a kormány erre a megoldásra egészen egyszer űen nem hajlandó, és az elmúlt napok megnyilatkozásai is arra utalnak, hogy egyfajta barterben képzeli el az egészet, hogy majd valamennyivel csökkenti a munkaadók személyi jövedelemadóra rakódó járulékterheit, és cserébe elvárja a munkaadóktól, hogy egyéb ként emeljék a dolgozóik fizetését. Ez egy rossz barter, bár rossz barterből az elmúlt hetekben láttunk már egyéb példákat is, de erre most nem térnék ki. A jó megoldás az lenne, ha az alacsony keresetű munkavállalók személyijövedelemadóterheit mérsékelné k. Ez a 15 százalékos kulcs ugyanis egy elviselhetetlen teher. Magyarországon egyre inkább kevesebb jelentősége van annak, hogy mennyi az átlagkereset, mert kettészakadóban van az ország. Persze, önök ilyenkor hoznak nemzetközi példákat, amikben megmagyará zzák, hogy tetszőleges nyugati országban a legkisebb jövedelmek és a legnagyobb jövedelmek közötti különbség tulajdonképpen magasabb, mint Magyarországon, ezért Magyarországon ezzel úgymond nincs mit tenni. Márpedig igenis van, tisztelt hölgyeim és uraim, azért van, mert ezek az összehasonlítások egy szempontból alapvetően elhibázottak; nevezetesen, hogy bármelyik nyugateurópai országba mennek önök, ott a minimálbérből meg lehet élni. Magyarországon pedig ez egészen egyszerűen nem igaz. Magyarországon a ne ttó minimálbér kevesebb, mint a létminimum. Ezért azoknak az embereknek - munkavállalókról beszélek, nem is munkanélküliekről , akiknek nagyon kevés a keresete, sovány vigasz, hogy cserébe az átlagos keresetek nőnek, a magas jövedelmi sávokban pedig a bér ek egyenesen az egekbe szöknek. Tisztelt Ház! Ez a helyzet egészen egyszerűen tarthatatlan. Tarthatatlan az, hogy Magyarországon már munkajövedelemmel rendelkező emberek sem élnek meg a fizetésükből. Ezért ahelyett, hogy a kormány fordítva ülne a lovon, az egészet közelítsük meg a helyes szempontból, és a problémát a valódi gyökerénél fogjuk meg. Ne a járulékcsökkentéssel kezdjük, hanem a személyi jövedelemadó csökkentésével, a mostani 15 százalék helyett jóval alacsonyabb, akár nulla százalékot is lehetne alkalmazni az alacsony jövedelmeken, mondjuk, a minimálbéren. Volt már erre precedens, a szocialista kormányok idején ez így volt. Ezt önök megszüntették. Ennek drámai következményei lettek, a nettó minimálbér értéke csökkent 2010 után. Ezt csak részben
