Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2188 Úgy hogy azt kell mondjam, hogy a jelenlegi törvénymódosításban - amely egyes oktatásra vonatkozó törvények módosítása - megjelennek szóhasználatban is, gondolatban is olyan változások, amelyek egy sikertelen, egy kudarcos fél évtizedes oktatáspolitikát mintha felváltani akarnának. Nem tartom véletlennek, hogy a kormány szándéka szerint mégiscsak a kormány, illetve a kormány szakminisztere által beterjesztett törvénymódosítással egyidejűleg a legkülönbözőbb orgánumokban igencsak hitelesnek tűnő kormányközeli, i lletve a Magyar Nemzeti Bank különböző gondolatkörébe tartozó vélemények az oktatásról a teljes ellenkezőjét mondják, mint ami az önök fél évtizedes gyakorlata. A változás tehát érzékelhető. Én annak drukkolok, hogy ezt a változást még bátrabban hangsúlyoz zák, és akkor a magyar oktatásban nagyobb lehet az egyetértés, mert az elmúlt fél évtized csak kudarc volt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Hiller alelnök úr. Megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, a Keresztén ydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Közhelyszámba megy, de annál igazabb az a kijelentés, hogy rendkívül gyorsan változó világban é lünk, változnak a külső és belső körülmények, a szabályok, új eszközök jelennek meg, és ezt a gyorsuló változást a törvényalkotásban, a szabályozásban is követni kell, különösen az oktatásról szóló törvényekben, hiszen az oktatásnak hosszú idők óta megvan az a kettős feladata, hogy nemcsak követni kell az eseményeket, hanem a jövőt is elő kell készíteni. A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint ez a beterjesztett törvénymódosítás ezeknek az időközben bekövetkezett változásoknak a visszhangját tarta lmazza, szemben az előttem szóló ellenzéki képviselő úrral, aki igyekezett úgy beállítani, de ez nem sikerült neki, mert tényekkel nem tudja bizonyítani, hogy egy ötéves kudarcos oktatáspolitika korrekciójának a kezdete. (Zaj az MSZP soraiban.) Rá fogok mu tatni egykét ilyen pontra. Amikor ilyen zaj követi egy képviselő szavait, akkor már sejthetjük, hogy egyetértenek vele, csak éppenséggel így adnak hangot az ellenvéleményüknek. Kérem, hallgassanak végig csendben, én is ezt fogom tenni. Rámutatnék néhány o lyan pontra, ami az elmúlt években bekövetkezett változásokra adott helyes válasz ebben a törvénymódosításban. A magyar politikának talán a legfontosabb eleme az a nemzetpolitika, amely mintegy szimbolikusan megjelent 2010ben az egységesen megszavazott ál lampolgársági törvényben és egyéb mozzanatokban. Hiszen ahhoz, hogy Magyarország erős legyen, erősödjék és erős maradjon, elengedhetetlen az, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok is erősödjenek, és ugyanezt a jogot, lehetőséget, bizalmat megadjuk a Mag yarországon rekedt vagy más módon itt élő nemzetiségeinknek. Ezért ez a törvénymódosítás nagyon helyesen reagál azokra a hiányokra, amelyek eddig valamilyen oknál fogva kimaradtak a törvényből, hogy tudniillik bevezeti a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás t mint alapfeladatot azokban az intézményekben, ahol ezt végzik, hogy rendelkezik arról, hogy az ilyen intézmények intézményi tanácsába meg kell hívni a nemzetiségi önkormányzatok képviselőit, és az is nagyon helyes, hogy részben a felsőoktatásra kacsintva a 20. §ban, ahol nem létezik vagy nem elégséges az a hazai szakképzés, amely biztosítaná a nemzetiségi iskolákban a megfelelő pedagógusutánpótlást, lehetővé teszi, hogy határon túli pedagógusok is végezhessék a munkát. A második ilyen fontos csomag a gy ermekekről szól. Való igaz, hogy szó szerint az a fogalom, hogy a gyermekek mindenekfelett való érdeke kimaradt a 2011es törvényből, de meglátásom szerint ez rágódás a szavakon. Hiszen aki veszi a fáradságot, hogy nemcsak ilyen szólamokat hangoztat, hanem végigolvassa figyelmesen a törvényt, és annak egyes paragrafusait értelmezi a maga számára, annak pontosan látnia kell, hogy az egész 2011ben megalkotott, köznevelésről szóló törvény a