Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2180 Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron követke zik az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/12731. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemze tiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Palkovics László úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőf orrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszöntöm önöket az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/12731. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából. Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban ismertessem a tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat főbb tartalmi elemeit. A törvényjavaslat öt törvény módosítását tartalmazza. Ezek közül az első a külföld i oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása. A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvény határozza meg valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek a Magyarország on megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, a résztanulmányok beszámítására, valamint a szakmai gyakorlat elismerésére vonatkozó rendelkezéseket. A központi hivatalok és a költségvetési szervi formáb an működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata érintette a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére kijelölt hatóságokat is. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási, kerületi hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvén yek módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény 2017. január 1jétől hatályba lépő rendelkezésére tekintettel szükséges az eddig kormányrendeleti szinten biztosított jogorvoslati jog törvényi szi nten történő rendezése az Etv.ben. Az elismerési hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan az elismerési és honosítási ügyekben a szakértői eljárások felülvizsgálata is időszerűvé vált: a javaslat a jelenleg hatályos szabályozást oly módon egyszerűsíti, hogy a módosuló rendelkezése alapján szakértői bizottságok helyett egyedi szakértőket is ki lehet rendelni. A következő törvény a felsőoktatásról szóló törvény módosítása. A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőokta tásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg. Az Nftv. az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, illetv e az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul. A kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőoktatási stratégiát, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot, amely meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a teljesítményelvű haza i felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Az Nftv. módosítása tartalmazza a felsőoktatásban megkezdett folyamatok továbbvitelét elősegítő szabályokat, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat. Ezek közü l első a felsőoktatás finanszírozási rendszerének az átalakítása. A felsőoktatási stratégia a finanszírozási rendszer átalakítására célul tűzte ki, hogy a képzések finanszírozásában meg kell teremteni egy stabil, kiszámítható, a munkaerőpiaci követelmények hez, illetve a mindenkori költségvetési forrásokhoz igazodni képes, valós, elismert önköltségen alapuló feladat- és teljesítményfinanszírozási rendszert. A jelenlegi szabályozással a fenti célkitűzés nem valósítható
