Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2157 Ugyanúgy elég furcsa, hogy a nyilvánosan elérhető adatok kiadásához szintén az előbb említett törvényszékek egymástól gyökeresen eltérő gyakorlatot alkalmaznak. Székesfehérváron elég egy meghatalmazást felmutatni, és sehol nem rögzítik az adatkérő személyét, míg Kecskeméten megszerkesztett formanyomtatványt kell az igénylőnek kitöltenie. A Fővárosi Törvényszék viszont csak a törvényes képviselő felhatalmazása alapján hajlandó hitelesített igazolást kiadni azokról az adatokról, amelyek e gyébként a birosag.hu oldalon elérhetőek. Bár a birosag.hun olvasható adatok és a kivonatok adatai ugyanabból a rendszerből származnak, jelen pillanatban a birosag.hut csak elméletben lehet használni közhiteles forrásként. Például egyegy bankszámlajogot érintő átvezetéshez egy adott törvényszék által hitelesített kivonat kell, amihez a megyeszékhelyre kell elmenni. Hiába működik egy szervezet például Cegléden, kivonatot nem a hozzá sokkal közelebb fekvő Szolnoki Törvényszé ken, hanem csak a Budapest Környéki Törvényszéken kérhet, pedig ugyanabból a rendszerből nyomtatják ki az igazolást, amit ez alapján akár egy kormányablaknál is lehetne egyébként igény elni. Ez az értelmetlen ragaszkodás a bürokratikus előírásokhoz a XXI. században teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan. Ezekre a gyakorlati kérdésekre a most tárgyalt módosítás sajnos nem ad választ. Nem teremt egyenlő feltételeket a civil szervezetek sz ámára, ennek a javaslatnak pedig számos más problémája mellett ennek a kérdésnek az észszerű rendezésére is ki kellett volna térnie. Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban tekintsük át a Ptk.ra vonatkozó módosításokat! A 2013ban elfogadott polgári tör vénykönyv a korábbiaktól eltérően szinte mintaszerűen határozza meg az egyesületek alapszabályainak pontjait, ugyanakkor számos részlet még mindig kérdéses és nyitott volt, ezekre tartalmaz ez az előterjesztés javarészt támogatható előírásokat. Ezek megkön nyítik a szervezetek dolgát, hiszen csak mintát kell alkalmazniuk, és az egyszerűsített bejegyzéseknek hála, ezek a mintaalapszabályban is szerepelnek. Ezt tehát mindenképpen üdvözöljük. Ha már az egyszerűsített bejegyzésről esik szó - bár a javaslat célja a bejegyzési eljárás megkönnyítése , azonban két, szintén gyakran felmerülő problémára nem ad választ. Az egyik részben jogi kérdés. Hogy lehetséges az, hogy a mintadokumentumokat egyes bíróságok elutasítják, mert nincs aláírva azok minden oldala, más bí róságoknak azonban ez nem okoz gondot? Ráadásul mindezt úgy, hogy az aláírási kötelezettség az űrlapon nincs jelezve. A másik problémánk nem jogi, hanem anyagi természetű. A bíróságoknak ugyanis - mint ahogyan arra már számos alkalommal felhívtam a figyelm et - nincs kellő erőforrása arra, hogy e beadványokat kezeljék. A jogszabály tehát előírhatja a gyorsabb ügyintézési tempót, erre ebben az előterjesztésben is látunk példákat, többek között ilyen az, hogy az egyes elektronikus beadványok beérkezésétől és a nnak tudomásulvételétől, azaz a lajstromozástól kezdve számítják az elintézési határidőt. De ha nincs elég bíró, bírósági titkár - márpedig a legtöbb esetben egyébként nincsen , aki ezekkel az ügyekkel foglalkozzon, akkor úgy járunk, mint a Győri Törvénys zéken például, ahol csak kedden és csütörtökön lehet a civil szervezetekre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban telefonos felvilágosítást kérni, mert a bíró más részlegre is be van osztva. Egyértelmű tehát, hogy e problémák megoldása érdekében önmagában a tö rvényi szabályozás nem elegendő, ha nem áll rendelkezésre elégséges személyi állomány és megfelelő, rendszeresen fejlesztett informatikai háttér. Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve ismét a konkrét javaslathoz, alapvető problémának tartom, hogy a jelenleg k ormányzó pártok a szocialistákhoz hasonlóan - bár eltérő nézőpontból - megrekedtek egyegy téves civil felfogásnál, bármit is mondott ezzel kapcsolatban, szép és nagyszerű szavakat Vas Imre képviselőtársam. Eszerint az úgynevezett rendszerváltásnál a kerek asztaltárgyalások harmadik oldala a pártállami álcivilekből állt, és azóta sem bíznak az erős állam mellett vagy sok esetben helyette önként hasznos társadalmi munkát végző egyesületekben, alapítványokban, civil szervezetekben. Pedig a civil kezdeményezés eknek és szerveződéseknek pont
