Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2144 Egyébként apróság, de ann ak örültem - és ezt egyébként a múltkor már el is mondtam itt egy hasonló javaslatnál , hogy az elektronikus kézbesítés során megküldendő - és ez az ügyfélkapura is igaz , mármint az ügyfélnek megküldendő értesítések köre szűkül. (12.00) Ez jó, hiszen eg y benyújtáshoz sokszor öthat értesítést is kap az ember, hogy benyújtásra került vagy archiválták, megkapták, nem tudom, nem tudom végigsorolni, tehát hogy egy benyújtáshoz tulajdonképpen fölösleges, hogy az ügyfél postafiókját terheljék mindenféle email ekkel, amit mondjuk, az ügyfélkapuról, ha egy igazolásra van szüksége, akkor le tud tölteni. De hát bízunk benne, hogy előre tudunk lépni ezekben a kérdésekben is. Ami a szerződések érvénytelenségi pereit illeti, itt volt egy, illetve van is még mindig az új Pp.vel kapcsolatosan elég nagy körben egy félreértés, ezt próbálni kell szerintem eloszlatni, lévén, és ezt bizottsági ülésen államtitkár úrnak is feltettem, hogy sok ügyvéd úgy értelmezte az új Pp.t is, hogy a végrehajtás megszüntetésére indított per ekből, az új Pp.ből is kikerül az érvénytelenség, az alapszerződés érvénytelensége, illetve nem annál a passzusnál kerül meghatározásra. Ezért volt egy kavarodás, mert sokan úgy vélték, hogy ez kikerül. Tulajdonképpen ugyanezzel az esetkörrel állunk szemb en. Most azt én megértem, hogy párhuzamosságok ne jöjjenek létre, államtitkár úr ezt mutatja és értem is, ebben van logika. Azt nem tudom vagy nem értem, hogy ez korábban miért nem merült fel. Tehát lehet, hogy a bíróságok, tán ön ezt mondta, így alkalmazt ák, vagy technikailag ez gyakorlatilag így történt, de akkor ez egy - hogy mondjam - súlyos joghézag volt, ami a jelenlegi Pp.ben is megtalálható, illetve bizonytalanságokat okozott. Feltételezem, hogy az új Pp. kodifikációja során leltek rá erre a problé mára, és próbálják kiküszöbölni, még mielőtt hatályba lépne, már a hatályosban is, a hatályos Pp.ben. Én nem tudom, hogy erre milyen lehetőség volt az előzetes eljárásokban, de ezt, amit felvetettem, és az interneten is ezek keringenek, hogy a jövőben már nem lehet majd megtámadni a szerződést egy végrehajtás alapján, és úgy tűnik, hogy ezt meg lehet, akkor lehet, hogy ezt valamilyen módon a szakmának jobban a tudomására kellett volna hozni. Itt nyilván a szakmának is van felelőssége, hogy eljáre a konfer enciára és felteszie a kérdéseit. Inkább azért mondom el itt az Országgyűlés előtt, hogy ez egy létező probléma, és úgy tűnik, ez nem kellőképpen jutott el még az ügyvédekhez, jogalkalmazókhoz sem, és akkor mit várhatunk el, mondjuk, egy átlag, devizahite les állampolgártól, aki bízik és hisz az ügyvédjében. Tehát ezeket a kérdéseket jobb lett volna vagy jó lenne egyértelművé tenni, és az Országgyűlés is lehet egy ilyen terep erre. Aztán, hogy ennél a témánál ne ragadjak le, a 7. §ra átugorva, itt a Nemzet i Földalapot megillető tájékoztatási, illetve a becsértékről való tájékoztatási jog önmagában egy jó dolog. Én azt nem tudom, és valószínűleg államtitkár úr sem a földügyi kérdéseknek oly nagy tudója, hogy hány esetben van az, hogy a Földalap megvásárolja ezeket a területeket. Én azt látom így kívülről, hogy sajnos itt a földeladásokkal kapcsolatosan egy ellentétes tendencia van. Ez most egy kicsit idecsatlakozik, de nem jogi vagy ebben a tekintetben igazságügyi kérdés, de egyrészről ez egy jó szabályozás, csak azt látjuk, hogy nem biztos, hogy ezzel élni fognak, hiszen egy eladási tendencia valósult meg sajnos az elmúlt időszakban. Tehát jobb lenne, hogyha úgy kerülne ez be a törvénybe, hogy közben azt látjuk, hogy az állami földek gyarapodni tudnak. Ettől függetlenül ez a technikai módosítás támogatható. A földpolitikával már nem értünk egyet, de ahogy mondtam, ez inkább a másik minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre. Aztán itt van a jogi segítők névjegyzéke, illetve az eljárása. Itt egy kic sit az okozza a dilemmát, hogy Rubovszky képviselőtársam engedékenységet és megértést várt az öreg ügyvédkollégák nevében. Ez egy nehéz kérdés, mert az idősebb bírók számára se kérünk haladékot, már akiket, mondjuk, nem nyugdíjaztak, tehát akik aktív bírók , azok azért talán abba a korosztályba nem sorolhatók, amilyen korosztályban még ügyvédek elműködhetnek, hiszen egy ügyvédnek, ha
