Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2132 magyar költségvetés, sem az érintett vállalkozói kör annyi pénzt, mint önök gondolják. Sokkal inkább azt látom, hogy több esetben lenne szükség vizsgálódásra. Van egy nagyon furcsa kitétel, ahol az összefonódást csak akkor kellene bejel enteni, ha az összefonódással érintett vállalkozáscsoporthoz kapcsolódó nettó árbevétel együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot. A helyzet az, hogy számos piaci szegmensben messze nem kell elérni azt az 5 milliárdot, hogy a versenyt élesen torzító hel yzet és beavatkozási kényszer alakuljon ki. Nem látom indokoltnak, hogy önök a vizsgálati körből teljes piaci ágakat kivegyenek pusztán azért, mert egy 5 milliárdos árbevétel összességében nettóban nem érhető el. Hogy konkrét példát mondjak: a könyvpiac. A különböző, könyvpiacon történő összefonódások sokszor nem 10 milliárdos értéket közvetítő iparágak, mégis nemzetstratégiai jelentőségűek, a nemzettudatot befolyásolják. És az az elképesztő színvonalbéli zuhanás, ami az utóbbi 1015 évben e területen beköv etkezett, bizony szoros összefüggésben áll azokkal a piaci vadhajtásokkal, amelyekkel szemben fel kellett volna lépni, hogy az amúgy nagyon kiváló kortárs szerző és az ő munkásságuk eredménye szétterülhessen a társadalom szélesebb köreiben. Ez csak egy egy szerű szegmens, látszólag nem fontos terület, számomra sokkal inkább az. És a különböző internetes kereskedési formák is idesorolhatók, ahol kisebb iparágaknál talán a teljes nettó árbevétel nem éri el ezt az összeget. Mégis stratégiai fontosságú lenne, ho gy kis magyar startupok könnyebben tudjanak szerepelni, és adott esetben a versenyt korlátozó tényezőket ki lehessen iktatni. Nem látom indokoltnak, hogy a kormányzat ezen vizsgálódási lehetőségeket egy egyszerű összeghatár megállapításával eliminálja, kil ője. Lehet arról vitatkozni, hogy fúziós ügyekben a kötelező bejelentés előírása jó vagy rossz dolog, a 8 napos határidő, ami 30ról ment le, az is lehet vita kérdése, hogy most legyen 15 vagy legyen 20. Én azt mondom, minél gyorsabban, gördülékenyebben fo lynak ezek az eljárások, annál jobb a nemzetgazdaság számára, ha sikerül tartani a megfelelő hatékonyságot. De azt is látjuk, hogy elképesztő kettős mérce tapasztalható a kormányzat részéről. A Népszabadság képviselőtársam által már említett ügyében, ő itt megvédte ezt az orgánumot, én nyilván nem fogok egyes sajtóorgánumok védelmében felszólalni, de a kormányzat és a kapcsolódó szervek eljárása mindenképpen szót érdemel. Nem is konkrétan ebben a specifikus ügyben, de példának okáért az, hogy az említett Op imus csoporthoz köthető cégháló esetében semmiféle problémát nem látnak önök abban, hogy ez az anyagcég, az Opimus Press Zrt. és társai 12 vidéki lapot kebeleznek be, tulajdonképpen monopolizálni próbálják a magyar sajtópiacot, ez egyszerűen röhejes. Aki i tt nem látja a tudatos és politikai kapcsolati hálóval összekötött médiaátrendezési szándékot, az vagy nem ért ehhez az iparághoz, vagy nem akarja ezt látni. A helyzet az, hogy ezekben az esetekben lenne mit vizsgálni, lenne teendő. De azt látjuk, hogy min t kés a vajon csúsznak át ezek az ügyek az ellenőrzési rendszeren nagyon sokszor. Itt eljárásjogi szempontból, pusztán azért, mert az egyik felvásárlónál nem szerepel a tevékenységi körben a lapkiadás, még nem lehet azt mondani, hogy egy cégcsoport ne kívá nná átrendezni a médiapiacot. És ez bőven nem egyes sajtóorgánumokról szól, eljárásjogi kérdéseket vet fel, ahol azt látjuk, hogy a versenyt súlyosan korlátozó tényezők merülnek fel. A kormányzat nem tesz semmit, és mint említettem, elénk hoz egy olyan cso magot, amely ezen folyamatoknak nem szab gátat. A trafikok, a földek, a földterületeink talán a legdurvább piaci átrendezés, amit versenyjogi szempontok figyelmen kívül hagyása mellett a kormányzat végigvitt. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség, a kaszinók és a stratégiai szerződések tekintetében sorjáznak azok a piaci ágak, ahol mindenféle versenyt háttérbe szorítva, kiiktatva ez a kormányzat monopolizál, bekebelez, jó ismerősöket hoz helyzetbe, már korábban betiltott cégformákat sajátjaként előadva visszah oz, gondoljunk a fogyasztói csoportokra, és egész egyszerűen saját magának ellentmondva úgy erőszakol meg teljes piaci ágakat, ahogy egy tisztességes nemzetgazdaságban nem szabadna.
