Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
2056 mondtam, hogy itt ezzel hivalkodjak, de egy biztos, hogy a sportnak szerintem nagyon komoly szerepe van az életünkben; nemcsak azért, mert a testi egészségünket szolgálja a rendszeres testmozgás, hanem mert a lelki egészségünket is. És egyébként én megtanultam a sport világában, és azt hiszem, mindannyian, akik azért közel kerültünk valamilyen mértékben, módon a sportélethez, hogy a sport elsősorban pedagógiai eszköz, nevelési eszköz és nevelési módszer, amellyel a gyermekeinket n agyon szépen tudjuk nevelni a jóra, a tisztességes küzdelemre, a fair playre, az egészséges versenyszellemre, a kiállásra, a bajtársiasságra, a közösségért vállalt felelősségvállalásra, soksok lehetőség van a sportban, tehát fontos pedagógiai eszköz, és a honvédelmi nevelésben a sportoknak a jelentőségét visszahozni és erősíteni szerintem egy fontos dolog. Élnünk kell ezzel a lehetőséggel, ezzel az eszközzel. Figyelembe vettük a magyar tapasztalatokat, a múltbéli tapasztalatokat, a történelmi tapasztalatok at, és figyelembe vettünk nagyon komoly nemzetközi példákat, NATOszövetségeseink példáit, Franciaország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, a balti államok, a német példa, soksok példát, valamennyi nemzetközi példát megnéztük, ahol egyébként hasonló t ípusú szervezetek működnek, és hasonló módon a sportot is felhasználják a katonai és honvédelmi oktatásban és nevelésben. Kifejezetten vannak olyan sportágak egyébként, amelyek történelmi okoknál fogva is kötődnek a katonai hivatáshoz, a katonai élethez: p éldául az öttusa, a vívás, a lövészet, a küzdősportok, különböző technikai sportágak, az ejtőernyőzés és soksok minden más, a búvárkodás, ezek mindmind benne vannak, csak ez nem alkot most egy egységes rendszert. A történelmi tapasztalatok meg a nemzetkö zi példák alapján készítettük el ezt az anyagot. Erre a feladatra egyébként, hogy a tartalékos rendszerünket új alapra helyezzük, és egyébként a Honvédelmi Sportszövetséget létrehozzuk, Kun Szabó István tábornok urat, miniszteri biztos urat kértem fel, aki itt ül a padsoraink mögött, úgyhogy tisztelettel köszöntöm őt is, nagy munka van ebben, és ezért különböző megfontolások alapján jutottunk el oda, hogy ezt most a parlament elé elhozzuk, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a tör ekvést. Semmiféle olyan, szerintem észszerű kritika nem érheti ezt a javaslatot, semmiféle mögöttes szándék nincsen ebben, hanem tisztességes, őszinte szándék vezérelt minket. Régi gondolatok ezek, valóban, azt is mondhatnánk, hogy nincs új a nap alatt, de mégiscsak van, mert egyébként a biztonsági helyzet is indokolttá teszi, meg egyébként a fiataljaink jövőbeli segítése is a pályaválasztásban, a tisztességes kiállásban, a hitben, hogy önmagukban is higgyenek, hogy igenis van értelme vállalni, felelősséget vállalni, közösségi szolgálatot vállalni, ezen a tevékenységen keresztül, a Honvédelmi Sportszövetségben megélt közös rendezvényeken, sportversenyeken, az oktatáson, a honvédelmi nevelésen keresztül megélhetik mindezt, és szerintem a jó irányába tudjuk ők et nevelni és fejleszteni, alakítani a gondolkodásmódjukat. Szerepel itt még a különböző sportágaknál a tájfutás, a lövészetet említettem, a gépjárművezetői képzés is szerepel itt, volt erre utalás és példa már korábban is, még a rendszerváltás előtti idős zakban is. Egy biztos: az egészséges munkamegosztás, amikor ilyen szempontból közelítjük meg mindezt, akkor a haza védelmének ügye kapcsán, szerintem amikor tudjuk azt, hogy megszűnt a sorkatonai szolgálat, és nem is akarjuk azt visszaállítani, nem akarjuk ezt kötelezővé tenni, mi egy önkéntes felelősségvállaláson alapuló lehetőséget kívánunk ajánlani a fiatalok számára, szeretnénk vonzóvá tenni az ebben való szerepvállalást, szeretnénk megfelelő közösségi tereket teremteni annak érdekében, hogy a fiataljai nk összegyűljenek, és értelmesen töltsék el az idejüket, tehát számos olyan jó kezdeményezés van ebben a törekvésben, amely szerintem a fiataljaink számára hasznos. Hozzáteszem: nem csak a fiataljaink számára, hiszen világszerte láthatjuk azt, hogy a lövés zklubok hogyan működnek, láthatjuk azt, hogy milyen fegyelem van, milyen rendezettséggel történik, és hogy a fegyelmet és a szabályokat elsajátítva vesznek részt a különböző korcsoportok az ilyen lövészklubok működésében. Az biztos, hogy a magyar sajátossá gokat figyelembe kell venni, ezzel én egyetértek. A mai sajtóban olvastam különböző kritikai megjegyzéseket, ezekre is szívesen válaszolok, hogyha ez szükséges. Én nyilván azt szeretném kérni önöktől, hogy higgyék el, hogy a
