Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2053 vagy teremtünk munkahelyet, működtetünk egy gazdaságot és fenntartjuk ezt a szintet, nem nő a kibocsátásunk, csökken, már most elértük a 2030ra kitűzött mintegy 4 0 százalékos szintet, ha ez így elfogadható, hogy egy működő GDPpozitív gazdaságot tartunk fenn, és működő ország, működő gazdaság, működő adóbevételek, működő kormányzat, ha ezt el tudjuk így fogadni, akkor én úgy gondolom, ha a széndioxidkibocsátás ban 1990hez mérten előrehozunk ilyen érdekeket, akkor jó úton járunk. A klímapolitika nyilván minden tevékenységet erősít, ami ez ellen szól, a gazdaságpolitika meg minden tevékenységet erősít, ami emellett szól. A kettő közt kell a harmóniát megtalálni, ezt próbáljuk most. Itt egy köztes gondolat: Marrakeshben a 2020 és 2030 közötti időpontról fogunk tárgyalni. Európai Unió, közös klímapolitika, az Európai Unió még nem alkotta meg a saját gondolatmenetét, és az országokra szóló szabályokat még nem alkotta meg. (14.20) Mi 2020ig bevállaltuk a 20 százalékot energiahatékonyságban, 14,65 százalékot megújuló energiában, és bevállaltuk a széndioxidmegtakarításban a 20 százalékot. Most jön a következő időszak, várjuk az EUegyeztetéseket. Marrakeshben ezt az e lvet fogjuk képviselni és ezt az elvet fogjuk továbbvinni. Hulladékkérdés: mondok számokat, sarokszámokat. Az EU azt szeretné, hogy 10 százalék alatti települési szilárd hulladék kerüljön lerakásra, 50 százalék kerüljön szelektíven gyűjtésre, válogatásra. Mi történik a 40 százalékkal? Valamit kell vele kezdeni. Nem viszem lerakóba, nem éri meg kiválogatni belőle, mert nem hozok ki belőle annyit. Egyetlenegy dolog van, és én nem égetést, hanem hőhasznosítást mondanék, olyan technológiát, ami a környezetet n em szennyezi, amiből az elmúlt időszakban például Ausztriában több mint tízet építettek, és például Németországban jóval nagyobb mennyiségűt, ha jól emlékszem, 1516 ilyen jellegű erőművet építettek. A NÉS2 folyamatban van, dolgozunk rajta. Van néhány ol yan kérdés, amit szeretnénk jól megoldani, amíg ezt szakmailag pontosan nem látjuk, és nincs leegyeztetve például európai uniós szinten, addig ebben nem tudunk továbblépni, de igyekszünk minél előbb behozni. Megújulótámogatá sok: csak jelzem, megjelenik a GINOP 8.4.1., megjelent a GINOP 8.3.1. visszatérítendő, nulla százalék kamatozású, energetikai fejlesztésekre, például a napelemre fölhasználható pénz. A nagyságrend, csak jelzem, hogy több mint 100 milliárd forint vagy közel 100 milliárd forint. Megjelent a KEHOP, a KEHOP adott prioritásán szintén megújuló energiára, ez biomassza, biogáz, illetve mellette nagyobb tételben naperőművek, napelemek. Megjelent a TOP, szintén teli megújuló energiával. Megjelent a KEHOPon belül az az épületenergetika, ami kimondottan napelemrendszerek, úgynevezett kis, nullszaldós vagy szaldós elszámolású napelemrendszerek felépítésére és megteremtésére vonatkozik, például intézmények részére. Tehát a megújuló energiában azt az irányt követjük, hogy a 14,65 százalékot tartjuk. Jelen pillanatban az EU vizsgálata megállapította: mintegy három év előnyünk van, tehát a megújuló energiában folyamatosan ez a fejlesztés történik, ezt nem adjuk föl. És komoly pénzeket fordít a kormány arra, részben saját for rásból, részben pedig európai uniós forrásból, hogy ezeket a problémákat meg tudja oldani. Fölvetődik mindig a szélerőmű kérdése. Utalhatok Németországra, Skóciára, Portugáliára. Az a baj a szélerőművekkel, hogy az a többletteher, ami ebből kijön, azt vala hol föl kell használni, és vagy a lakosságot terhelem - Németország most gondolkodik azon, hogy hogyan lehetne csökkenteni a lakosságra jutó, ebből eredő többletterhet , vagy pedig a cégekre teszem, az viszont a termékek költségeit fogja növelni, megint e z a gazdasági életben rosszul jön ki. Az, hogy egy ország az energiaportfólióját hogy készíti össze, hogy rakja össze - hogy például a lengyelek szénre alapozva gondolkodnak, hogy Lengyelországban is még jelentős szénalapú erőműrendszerek vannak; vagy hogy Skócia szélerőművekre gondolt, és nem igazán jött be neki a gondolatmenet; vasárnap támogatják a lakosságot, ha az elektromos gépeiket bekapcsolják és használják ezt az energiát - ezt minden ország maga dönti el. Nekünk egy dolog a nagyon fontos:
