Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2043 világában azért látható, hogy m ennyi veszélynek van kitéve a jelenlegi közösségi közlekedési rendszer. Akár a melbournei példát is felhozhatjuk, és azt gondolom, hogy épp elég csak a 4es metróra gondolni, ahol a metróvezető nincs a fülkében, és nem kell hozzá túlságosan komoly felkés zültség, lehet, hogy ha akar valaki, akkor beavatkozzon és belenyúljon az irányításba. Tehát amikor a műszaki adatok védelméről szólunk, akkor nemcsak a járművek védelméről, hanem a járműszoftverek védelméről is szó van. Azt is szeretnénk elkerülni, hogy e lőfordulhasson az, amit láthattunk nagyon sok kalandfilmben, hogy beavatkoznak hackerek, belenyúlnak a rendszerekbe, megváltoztatják a működést, a repülőgépek mozgását vagy a közösségi közlekedési rendszer bármelyik elemét, és ezzel szándékosan, akár növel ve a terrorveszélyt vagy bármilyen más konkrét ártó szándékkal, de egyértelműen beavatkozhatnak azokba a rendszerekbe, amelyeket fokozottan kell figyelni. Az előterjesztés célja ennek a védelme, tehát a műszaki adatok védelme és nem más, és csakis nemzetbi ztonsági szempontból releváns adatok védelméről van szó, és arról, hogy nem teljes körű tiltásról beszélünk, hanem arról, hogy a felelős miniszter eldönti és eldöntheti, hogy mely az az információ, amelyre kimondja, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem ad ható ki az információ, és mely az, ami nyilvánvalóan hozzáférhető. Tehát ha megnézzük, akkor a célunk biztonságosan működtetni a közlekedési rendszereinket, a vasúti rendszereinket is, és természetszerűen minden esetben ott, ahol lehetséges és számolni kel l a terrorveszéllyel, azt megelőzni. Ha a műszaki adatokat próbáljuk megvizsgálni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi műszaki adatra van szükség ahhoz, hogy azt gondoljuk, minden információ birtokában vagyunk, akkor viszont temérdek, szinte megfoghata tlan mennyiségű információt kellene kibocsátani, aminek igazság szerint túlságosan nagy értelmét nem látjuk. Ami fontos, hogy egyáltalán nem nyúlunk hozzá és nem változik a szabályozás során a közbeszerzési eljárás rendszere és a rendje. Tehát azért nem ér tjük és igazán nem is tudjuk értelmezni, hogy hogy kerülnek ide a felújítással, karbantartással kapcsolatos információk, hiszen azokkal kapcsolatban semmilyen intézkedés nincs a javaslatban. Tehát azért nem értjük, mert bár minden mindennel összefügg, most ez nyilvánvaló és értjük is, de ettől függetlenül nem értjük, hogy a műszaki adatok korlátozásával kapcsolatosan hogy kerülnek ide olyan információkkal kapcsolatos felvetések, amelyek nincsenek korlátozva. Akár Józsa képviselőtársam, akár Ander Balázs kép viselőtársam, akár Sallai R. Benedek képviselőtársam, akár Kónya Péter is szólt arról, hogy átlátható rendszereknek kell működnie, a közpénzfelhasználásra figyelni kell. Ez a szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja a meglévő rendszereket, semmilyen mó don nem korlátozza a betekintést semmilyen területen. Csupán csak arról van szó, visszatérve az iménti, műszaki adatokkal való rendelkezésre, hogy az, ami terrorveszély szempontjából vagy nemzetbiztonsági szempontból úgy értékelhető, hogy nem vagy korlátoz ottan, azt fogja szabályozni az illetékes miniszter. Az álmokról szólt Sallai képviselőtársam. Az álmok mozgatják az embereket. Ha nincsenek álmok, akkor nem tudjuk megtervezni a következő közlekedésfejlesztési vagy bármilyen más beruházásunkat sem, hiszen az álmok általában tervek is, az álmokból születnek a tervek, és ha a tervek megvalósítása pedig közérdeket szolgál, akkor mindenképpen fontos és támogatandó. Hogy mi a közérdek - megint nem azt szabályozza a javaslat, hogy mi a közérdek. Azt gondolom, ho gy egy országos területrendezési tervben, amelyet egy megyei jóváhagyás követ, utána az önkormányzatnak is jóvá kell hagyni a saját eszközeivel azokat a magasabb jogszabályban lévő rendelkezéseket, amelyek egy beruházásról döntenek. Tehát a szabályozás itt csak azt teszi lehetővé, hogy ha hat hónapon keresztül nem képes rá az önkormányzat, bármi miatt, nem tudja vagy nem akarja, akkor, ha egy magasabb jogszabály erről már rendelkezik, akkor megtörténhessen, és ez ne akadályozza önmagában a beruházás megvaló sítását.
