Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2034 kormányzati hátszéllel rendelkező cégek újabb versenyelőnyhöz jutnak beruházásaik engedélyezésének fellazításával is. Amikor a FideszKDNPkormány 2010ben hatalomra került, ez volt az egyik olyan törvény, amit bizony meg kellett vol na változtatni, és mivel nem változtatták meg, itt is kibújt a szög a zsákból, mert kiderült, hogy hangszerelési és súlyponteltérésekkel, de azért mégiscsak ugyanaz folytatódik, mint ami a gyurcsányi kormányzás idején. A változás ígéretében bízó szavazók e gyébként elvárták volna szerintem önöktől, hogy az ilyesféle és hasonló elvi alapokon született törvényeket eltöröljék, ilyen javaslattal jöjjenek az Országgyűlés elé. Nem így történt. 2010ben, 2011ben, 2013ban és most is ahelyett, hogy ezt eltörölték v olna, megerősítették. Hogyan is? Újabb szakterületekre terjesztették ki ezt a törvényt, az eljárási határidőket tovább csökkentették, a szakhatóságok jogosítványait pedig még inkább szűkítették. Természetesen nagyon fontos a Jobbik számára is mindenféle in frastrukturális beruházás, hogy ezek gördülékeny módon tudjanak zajlani és így tudják ezeket kivitelezni, de ebben az esetben vagy ezekben az esetekben sorolni lehetne azokat a botrányos precedenseket, azokat az anomáliákat, amelyek az infrastruktúrafejles ztést kísérték az önök hatéves kormányzása idején is Magyarországon. Mégsem erről van szó. Ezért gyanakszunk egyébként. Miért is kellene hinni, tisztelt hölgyeim és uraim? Miért kellene elfogadnunk egyébként államtitkár úrnak - akit én végtelen módon nagyr a tartok és tisztelek, de mégiscsak itt egy miniszteri előterjesztésről van szó , hogy igaz az, amivel minket, az ellenzéket itt arra próbálnak rábírni, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot? Ez a törvény nem más, mint az önök egyik segédlete a terjedel mes eszköztárukból ahhoz, hogy a haverokat és az önöknek kedves multinacionális cégeket kiemeljék a piaci versenyből, és ne csak többletforrásokhoz, de akadálytalan beruházási lehetőségekhez is juttassák őket olyan helyszíneken, ahol az önöknek politikai s zempontból gyümölcsöző, gazdaságilag pedig hasznot hozó lehet. A cél az, hogy se településrendezési, se kulturálisörökségvédelmi, se környezet- és természetvédelmi szempontok ne képezhessék akadályát az üzletnek. Egyébként, mintha Kóka János diktálta voln a önöknek ezt a törvényjavaslatot, akinek a halhatatlan és - hogy is mondjam - azért mégiscsak minősíthetetlen mondata jut ilyenkor az ember eszébe, aki azt mondta, hogy nem szokták a békákat megkérdezni, amikor lecsapolják a mocsarat. Mintha ezt öntötték volna itt szavakba, mondatokba, paragrafusokba. Erről gondoskodik a felgyorsított, csak pecsételésre elegendő időt adó eljárásrend, a szakigazgatási szervek megszüntetése, a szakigazgatás kormányhivatalokba szervezése és a helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek kizárása a döntéshozatali folyamatból. A közlekedéssel összefüggő, kiemelt infrastrukturális beruházások nyilván eddig is részét képezték a törvénynek, a javaslatban szereplő, e területet érintő, új rendelkezések nemcsak növelik, kiterje sztik az eddig is meglévő versenyelőnyöket, hanem diktatórikus elemeket vezetnek be a döntéshozatali eljárásba, ami azért eddig ismeretlen volt. A javaslat egyik eleme az önök által belengetett rendeleti kormányzásnak. Egyébként tényleg: minek akkor az Ors zággyűlés, minek vannak az önkormányzatok, amikor kormányrendeletekkel, sőt talán törvényerejű rendeletekkel is ez a demokratikus macera kiváltható, felülírható, megspórolható? Persze, lehet majd kapaszkodni a közérdek képlékeny fogalmába, hiszen ha Orbán Viktor miniszterelnök XIV. Lajos után szabadon azt mondaná, kijelentené, hogy az állam én vagyok, úgy a mindenható rendelet annak tartalmától függetlenül közérdekké válna. Ezt nemcsak képletesen gondolják, hanem a 33. § (4) bekezdésében le is írják: a rend eletben meghatározott közlekedésiinfrastruktúraberuházás megvalósítása közérdeket szolgál - írják. Értik, ugye? Nem attól közérdek egy ilyen beruházás, hogy annak eredménye a köz érdekét szolgálhatja, hanem attól, hogy ezt önök a törvényben rögzítik. S ha a kormányuk rendeletet hoz, az tartalmától, hatásától, pénzügyi mutatóitól függetlenül közérdek.
