Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2010 nem nagyon képzelhető el az, hogy a magyar bor mármár visszanyert régi hírneve tartós legyen, és mindenki számára üdvözítők legyenek az ott történtek, hiszen, ahogy említettem, a magyar bor hírneve valóban visszatérőben van, de ez magyar szőlő né lkül nem fenntartható, márpedig a szőlészek nagyon sokat panaszkodnak. Nagyon sok olyan megoldási javaslat került el hozzánk, amiket igyekeztem írásbeli kérdés vagy határozati javaslat formájában eljuttatni önöknek is. Nem csodálkozhatunk tehát azon sem, h ogy olyan hangokat hallani, hogy ismét tüntetéseket szerveznek, mert szeretnének a saját igazuknak nagyobb teret engedni és nagyobb figyelmet kieszközölni a kormánynál. Én csak biztatni tudom őket e tekintetben, mert hiába voltak meg a tavalyi és tavalyelő tti tüntetések, nem érték el a céljukat. Itt legfőképpen az olasz bor lehetőségeiről van szó. Nem tudom, hogy a szőlészek miért nem kaphattak érdemben válaszokat ezekre a felvetésekre. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy európai uniós keretek között a kereskedelem korlátozása finoman fogalmazva is nehézkes, mármár lehetetlen, de érdekes módon sok európai uniós ország képes ezt a problémát megoldani hatósági eszközökkel, illetve olyan egyéb megoldásokkal, amelyeket felvázoltak a hazai szőlészeket képvi selők is. Szeretném, ha a borszőlő témában legközelebb egy olyan jogszabály kerülne a Ház elé, amely velük is foglalkozik, és akkor azt hiszem, teljes lehetne a kép, és minden ellenzéki frakció megnyugodhatna, hogy olyan irányba mennek a dolgok ezen a terü leten, ami elvárható lenne. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, az LMPképviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Megvizsgálva a jogszabályt, azt látjuk, hogy ez a törvénymódosítás a két érintett joganyag több helyén is szükséges lépéseket próbál orv osolni. Helyére teszi az eddigi hiányos szabályozás kérdését a hegyközségeknél éppen úgy, mint a föld elővételi jogosultságánál, ami lehet, hogy már korábban is indokolt lett volna. Ez utóbbinál különösen jó, mert eddig nem volt megfelelő, és mint azt az e lőterjesztésekből hallottuk, visszaélésekre adott lehetőséget. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A módosítás alapvető irányai véleményünk szerint jók, bár nyilvánvalóan felmerül bennünk a kérdés - amit fel is teszek F ont Sándor képviselő úrnak, aki gyakorló gazdálkodóként szakértője ennek a témának , hogy ez a módosítás megoldjae a borágazat problémáit. (11.00) Igazából az lenne a jó, ha az ilyen jellegű kezdeményezések együtt járnának azzal, hogy egy átfogóbb újrago ndolással hozzájáruljon az ágazatban tapasztalható problémák és anomáliák megoldásához, nem pedig csak részletszabályokkal egyegy kis problémát kezeljen. Ha Font képviselőtársamnak az a véleménye, hogy igen, ezzel most minden probléma a borágazatban kezel ve van, akkor örömmel fogjuk támogatni ezt a javaslatot, viszont ha elismeri, hogy még számos probléma megoldásra vár, jó lenne, ha ezekről is tárgyalhatnánk. Valóban nem engedhető meg a szőlőültetvényekben a művelés nélkül hagyott parcella, hiszen a többi ek munkáját teszi tönkre a fertőzés veszélyével, tehát ez egy teljesen legitim felvetés. Ezek a fertőzésgócok eddig is sok gondot okoztak. Ezt megoldja a törvényben javasolt szankciórendszer, amely végső soron az ültetvény kivágásával végződik. Ugyanakkor azokban az esetekben, ahol a felhagyott és veszélyessé váló ültetvény egy nagy tábla része, ott lehetővé kell tenni a 60 napnál gyorsabb beavatkozást, és lehetővé kell tenni a hegybíróknak a kényszernövényvédelmet, természetesen az érintett terület nyilv ántartott használójára terhelve az összes költséget.
