Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2006 műveletlen területekkel - szőlőműveletlen terület, ezt hangsúlyozom , amelyek óriási bosszúságot okoznak a környező gazdáknak, az egy fertőzési góc. Rendkívül nehéz a mellette levő, helyes művelési követelményt betartó gazdálkodónak a szőlő megvédése, ha egy fertőzési góc fizikai, néhány méter távolságban ott van mellette. Sajnos ilyenek időnként kialakulnak, néha a tulajdonlási bizonytalanságok, jogviszonyok miatt, néha pedig a gazdálkodó trehánysága miatt. A ja vaslat azt mondja ki, hogy ha ilyen területet legalább egy évig nem művel valaki, akkor a hegybíró, mondhatnám úgy, hogy szolgálatba helyezi végre magát, és felszólítja a tulajdonost, a fellelhető tulajdonost, hogy a művelést kezdje meg és igazolja a művel és megkezdését, vagy azt, ha netán a művelési jogot átadta valakinek. Erre 60 napja van a felszólítás után. Megjegyzem, teszek módosító indítványt a 30 napos visszaigazolásra, mert ha azt feltételezem, hogy május környékén észrevesszük, hogy egy szőlőterül et változatlanul nem művelt, és akkor szólítjuk fel a tulajdonost a művelésre, és 60 napig várunk, amíg ő ezt visszaigazolhatja, hogy mi történik vele, addigra augusztus lesz, amikor gyakorlatilag értelmetlen már művelésbe belekezdeni, ott már minden leroh adt, elpusztult. Tehát én arra teszek majd itt javaslatot egy módosítással, ha más igazgatási szabály ezt nem írja fölül, amiről én esetleg nem tudok, hogy itt 30 napos határidővel legyen szíves válaszolni a felszólított, hogy mit akar tenni ezzel a terüle ttel. Ha nem folytatja ezen felszólítás után sem a művelést, akkor 200 ezer forintos bírságkivetésre kötelezett a hegybíró, tehát nincs is feltételes helyzet, hogy meggondolhatja a hegybíró, hogy mit csináljon, ki kell vetnie 200 ezer forint/hektáros bünte tést, és ha ezután sem történik semmi, akkor rákövetkező év május 1jétől a kényszerkivágás elrendelését kezdeményezheti. A logikai sorrend helyes. Én itt tennék még egy módosítást a bírság összegének a befolyásáról. Ha jól értem, a jelenlegi állapotban a Hegyközségi Nemzeti Tanácsot illetné meg a kivetett 200 ezer forint/hektáros bírság. Javaslom, hogy ez a helyi hegyközséghez folyjon be, hogy legyen érdeke a helyi hegybírónak, hogy tényleg járjon el az ilyen műveletlen területeknél, és ha nincs megoldás a művelés kikényszerítésére, akkor a kivetett 200 ezer forintos bírság a helyi hegyközség pénztárát gazdagítsa. (10.40) A másik terület, a felhatalmazási területek a 8. §ban találhatók, hogy milyen felhatalmazást kap a miniszter úr, a minisztérium további jogszabályok meghozatalára. Én egyet kiemelnék itt: a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmáról. Ez egy nagyon izgalmas kérdés lesz. 2015 óta az általam vezetett Szőlő- bor- pálinka albizottság kezdeményezte, hogy miután ismertté vált a jövedéki törvény nagyarányú módosítása - ez meg is történt , ebbe foglaljuk bele és kodifikáljuk újra a borászatok jövedéki álláspontját, és vezessük be a Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is használatos kisüzemi bortermelői kategóriát. Nev esítve: azt nevezhetjük kisüzemi bortermelőnek, aki évente ezer hektó alatti mennyiséget termel. Ennek a lényege, hogy teljesen más, azaz sokkal egyszerűbb adminisztratív eljárásra kötelezettek ezek a kisüzemi bortermelők ezen említett nyugati országokban, mint az ezer hektó feletti termelők, akik valóban a jövedéki rendszerben annak minden szabálya betartására kötelezettek. A jogalkotó elfogadta albizottságunk érvelését, be is került a jövedéki törvény változásába, létrejött a kisüzemi bortermelő fogalmi k ör, és ennek az új státusznak a teljes adminisztratív, leíró rendszerét engedjük most meg felhatalmazással, hogy a minisztérium dolgozza ki. Remélem, hogy tényleg érezhető lesz az ezer hektó alatt termelőknek ez az adminisztratív könnyítés. Hogy megemlítse m, az összes magyar borászat - ami mintegy hatezer környékén van - 8085 százaléka belekerülhet az ezer hektó alatti termelés miatt a kisüzemi bortermelői kategóriába. Rendkívül nagy adminisztratív csökkentést várunk ettől az intézkedéstől. Talán a legizga lmasabb kérdés az elővásárlás újraszabályozása - államtitkár úr szintén elmondta. Én ezt egy nagyon fontos és kínos kérdésnek tartom. Közismert, hogy a földforgalmi törvény hatálybalépése előtt az volt a szabály, hogy aki hegyközségi tag és a szomszédos he gyközségi tagtól vásárolni szándékozott szőlőterületet szeretné megvenni, akkor ezt úgy megtehette, hogy ki se kellett
