Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel öss... - ELNÖK: - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
1995 tavaly - sőt lehet, hogy most már át is csúszik még egy évvel is - nemhogy június 30ig nem sikerült kifizetni egy csomó támogatást, hanem egy jó részét még a mai napig sem. Én most nem az idei előlegről beszélek, hanem a korábbi támogatásokról. Tehát magyarul, ez a rendszer nyilván alapos felülvizsgálatra szorulna, és szerintem az új szervezethez kellene új törvényi szabályozás. Én nem nyugodtam meg attól, amikor Lázár miniszter úr meghallgatása volt, és az államtitkár asszony mondta, hogy év végéig lesz egy ideigl enes akkreditáció, amit biztonsággal elfogad az Európai Unió hivatala, ami végül is nem olyan nagy gond. Egy gond van vele, hogy addig nem fizethetünk, amíg nem fizet. Nem fogadja el, és csak közvetlen támogatási oldalon több mint 400 milliárd forintot koc káztatunk. Tehát ez a szabályozás ugyan belenyúl kéthárom elembe, amivel valóban van probléma, de egyúttal igaza van Sallai képviselőtársamnak, ezzel be is bizonyította a kormány, hogy azt a mézesmadzagot, amivel vidéken sokan szavaztak rá, hogy majd mind enkinek kiméri az osztatlan közöst, és be is kellett jelenteni, már nem tudom, hányszor a Fideszkormány alatt az igényt. Most már többet ne csináljunk ilyet, mert tényleg hülyének néznek mindenkit, és ez messze nem igaz. Ráadásul még az sem igaz, hogy ami 2 milliárd forintnyi pénzt szántak volna erre, abból tavalyra maradt 1,5 milliárd maradvány, az idénre még több. Magyarul, a rendszer ebben a formájában, szerintem elsősorban kapacitásproblémák miatt, nem is tud elkölteni nagyjából félmilliárd forintnál t öbbet erre a tevékenységre. És ha már egyszer ez így van, és nincs több földmérő, és nincs több kapacitás, akkor kár volt azt a módszert megszüntetni, ami az általunk irányított rendszerben volt, hogy aki igazolta, hogy ő maga akarja művelni az osztatlan k özöst valamilyen jogszerű háttérrel, annak kell kimérni a földjét, nem annak, aki azt kéri, hogy kimérjék, mert az is bejelenti, akinek 20 négyzetmétere van meg 50 négyzetmétere van. És azt gondolom, aki kicsit is jártas ebben a szakmában, pontosan tudja, hány helyen van úgy, hogy a sorsolás alapján most odakerült a kimérés, majd másnap kiszedték a karókat, mert például az egész táblát egy ember műveli. És azokon a táblákon, ahol ilyen típusú használat van, csak azért kiméretni valamit, mert attól majd pont osan tudom én, hogy hol lesz a földem, ez az értékében nyilván számít valamit, 23 százalékot, de szakmailag meg egyébként teljesen elképesztő. Gondolják végig, én azt gondolom, hogy ennek a kimérésnek az alsó határa, amikor valaki ilyet kér, az európai un iós támogatás szintjének az elérése legyen, mert egyébként meg inkább arra kellene törekedni, hogy ez ne osztódjon tovább. Ebben sem történt semmilyen lépés, hogy például az öröklésnél meghatározni, hogy akkor ki is viheti tovább ezt a történetet, hogy a 2 0 négyzetméterből most már ne 10 négyzetméter legyen. A másik: arra viszont tényleg kellene áldozni és egy alapos felmérést végezni, hogy ne lehessen olyan helyzet, hogy aki valóban önmaga műveli és az osztatlan közösben van, utána pedig ilyen belső vita m iatt, amit próbál most ez a javaslat rendezni, nem tud rá támogatást igényelni, ugyanis ez a helyzet. Hozzáteszem, hogy én azért az 50 százalékos döntési kompetenciát ebben kicsit alacsonynak érzem. Jó, van benne egy korrekció, hogyha van 10 százaléknyi ig ény, akkor ez legyen kétharmad. A 100 százalék végrehajthatatlan, az 50 alul van, tehát szerintem, ha már ilyen jogszabályt írunk, itt kétharmadnak kellene megjelennie. (9.50) Az szerintem nagyjából végrehajtható lenne ebben a történetben, de még egyszer m ondom, az egész problémát ez a javaslat nem kezeli. Nagyonnagyon sok egyéb van. Én megkockáztatom azt is, hogy az államnak nem eladni kellett volna a földeket, hanem belépni például vásárlóként vagy akár életjáradékkal újra az osztatlan közösbe, olyan ért elemben, hogy akinek kicsi területei vannak, és nincs értelme, hogy bármilyen módon ott maradjon, azt vagy vegye meg, vagy sajátítsa ki, utána tömbösítse, és utána adja bérbe annak, aki egyébként ott használja. Tehát erre kellene több pénzt szánni, és nem a vidék pénzét most elkölteni, mondjuk, az államadósságcsökkentésre. Most lenne rá pénz is, szeretném jelezni, nem is kevés pénz, 270 milliárd forint. Egyébként el is készült a beadvány, amit az LMPs társaink megírtak, és támogattuk mi is, hogy akkor l egyen ennek
