Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel öss... - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1989 leküzdhetetlen nehézségek elé állítják az érintetteket. A javaslat benyújtója többek között ezeket a kérdéseket próbálta kezelni. Az egyéni képviselői indítvány módosítani próbálja a jogszerű földhasználat igazolására vo natkozó előírásokat. A javaslat értelmében a jogszerű földhasználók köre kibővítésre kerül az NFA által kötött megbízási szerződéssel, továbbá az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő jogutódjaként működő költségvetési szervvel. Végső esetben p edig igazolható a jogszerű földhasználat a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és a földhasználat tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal. Ezeket az új rendelkezéseket a 2014., 2015. és 2016. években beadott egységes k érelmekre induló eljárásokban, ügyekben is alkalmazni kell. A szakmai szervezetek véleménye szerint az MVHtörvény javasolt módosításai ugyan támogathatók, de a javaslatnak az a része, amely a jogszerű földhasználatot a jegyző által kiállított, a terület h asználatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal is lehetővé teszi, nem csupán a földhasználati nyilvántartás alkalmazott rendszerét, hanem magukat a földforgalmi törvényeket is zárójelbe teszik, tehetik. A javaslatnak a mező- és erdőgazdasági földek f orgalmáról szóló módosításaival kapcsolatosan pedig a megítélésünk vegyes, hiszen jó és rossz dolgokat, változtatásokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Mindenképpen negatív előjellel értékelendő, hogy a javaslat egyértelművé teszi azt a jelenlegi dilemmát, hogy vajon a használati rendben minden tulajdonostárs hányadát külön kelle feltüntetni. A javaslat ugyanis átírja a használati rend fogalmát, ami a jövőben a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak me gfelelő kijelölt területek elhelyezkedését jelenti. A módosítást szó szerint értve: minden hányadot külön kell majd feltüntetni, csíkozni. A javaslat szerint ugyanakkor mellőzhető a használati megosztásról szóló megállapodás, ha a földrészlet teljes terüle tét egyetlen személy használatába adják. Ez pozitívumként tekinthető, hiszen a hatályos szöveg alapján a mellőzésre csak akkor kerülhetne sor, ha egyetlen tulajdonostárs használná a teljes területet. A javaslat feloldja továbbá a használati megállapodások egyhangú döntéshozatali rendben történő létrehozását, ami a sokszereplős osztatlan közös tulajdonban álló földek esetében leküzdhetetlen nehézségek elé állítja az érintetteket. A hatályos szabályozás egyhangú döntéshozatala helyett a javaslat a tulajdoni h ányad alapján számított feles többségi döntéshozatali módra térne át azzal, hogy a döntéshez minősített többség szükséges, ha a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok 10 százaléka nem ért egyet. Ez egy kisebbségvédelmi rendelkezés lenne, ha fogalmazhatunk így. A javaslat nem érinti a vélelmezett egyetértések rendszerét, ami még reálisabbá tehetné a használati megosztásról szóló megállapodás megköthetőségét. Viszont nem foglalkozik a javaslat az aláírások kérdésével. A gyakorlati problémák mia tt szükség volna ennek a módosítására is azért, mert az egyet nem értését aktívan kifejező tulajdonostárstól aligha várható, hogy a megállapodást aláírja majd. Végezetül a javaslat szerint úgynevezett többlethasználati megállapodás csak olyan területre köt hető, amelyre nézvést már érvényes használati rend létezik. A többlethasználati megállapodást a javaslat külön térképi kimutatáshoz köti. A többlethasználati megállapodás ellenértéke nem bérleti díj, tehát ahhoz nem kapcsolódik majd szjamentesség. A szoci alista frakció azt gondolja, hogy ez az egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott javaslat fontos gyakorlati problémákra akarja felhívni a figyelmet, ugyanakkor több megoldás vagy több módosítási szándék is vegyes megítélés alá esik, amit meglátásu nk szerint - és ezt nagyon sok törvényjavaslatnál mondtuk már el - egy normális eljárási rendben, kormányzati törvényjavaslatként benyújtva annak a társadalmiszakmai vitája során meg lehetett volna, meg lehetne előzni. Azt gondoljuk, ha nemcsak hozzákapná nk a rendszer egyegy részéhez, hanem a rendszer egészét
