Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - Energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1972 szerződésnek kell fennállnia. A diszkrét báj azt jelenti, ami egyé bként katasztrófa volt a távhőszolgáltatás számára, ami 2011. március 16án történt itt, a magyar parlamentben. Ugyanis ekkor fogadta el a Ház a kapcsolt energiatermelés vagy egyszerűbb nevén a gázmotoros távhőszolgáltatást lehetetlenné tevő törvényt. Egy ezer megawatt teljesítményű iparágat nulláztak le a távhőszolgáltatás területén ennek az egy törvénynek az elfogadásával, és mintegy ezermilliárdos vagyont tettek tönkre. Kérdezem én, hogy lehet vállalni további két év időtartamra szóló szerződést, amikor ennyire kiszámítható a magyar jogalkotás, mint ami 2011. március 16án történt, tönkretéve a gázmotoros iparágat, amely gazdaságosan, villamos energiát termelve, emellett a távhőszolgáltatást biztosítva 43 városban adta a távhőszolgáltatás alapját, és kedv ezőbb áron tudta a villamosenergiatermelés kapcsolt megoldásával a távhőt is biztosítani. Tehát ennek a kormányzatnak, ami idestova hatéves múltra tekint vissza, súlyos bűnei vannak a távhőszolgáltatás területén; olyan bűnei, amiket azóta sem tudott kikösz örülni, azóta sem biztosította, hogy olcsó, gazdaságos, korszerű módon megoldható legyen a magyar városok távhőszolgáltatása. Berak ide egy ilyen adminisztratív szigorítást, amivel igazából nem lehet mit kezdeni, mert Damoklész kardja ott van minden egyes szolgáltató, minden egyes befektető feje fölött, hogy mikor talál ki a kormányzat valami újabb ötletet a szabályozás módosítására, ami esetleg szembemehet korszerű technológiákkal. Egyet lehet érteni azzal, amit a bányászati törvény módosítása megcéloz, ho gy klímavédelmi célokat szolgáló európai uniós irányelv megfelelő átültetését lehetővé téve módosítsa a szabályozást, és ezzel a széndioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv megfelelő magyar átültetését lehetővé tegye; azzal együtt, hogy enn ek a technológiának meglátásom szerint Magyarországon nem biztos, hogy eljött már az ideje, de legalább is elvi lehetőségét meg kell teremteni. Az atomtörvény módosítása szintén szükségszerű, ugyanis elavult, lejárt előírásokat kell korszerűsíteni, pontosí tani, egységesítve a módosításokon túl az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló, alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom és a 90/641/Euratom, továbbá a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 3i, 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 4. cikkely 76. és 78. pontjának való megfelelést. Ez egy szükséges lépés. Ezen túl az előterjeszté s kiterjeszti az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának döntési jogkörét a dolgozók jutalma mértékének és a béren kívüli juttatásoknak a tekintetében. Ez egy fél lépés. Az Országos Atomenergia Hivatal egy olyan különleges biztonsági kategóriát jelent ő munkakört végez, hogy inkább a köztisztviselőkre jellemző bértáblák helyett a piaci viszonyokat, az európai piaci viszonyokat is figyelembe vevő európai bérezési lehetőséget lenne szükséges biztosítani. Nem tudom, hogyan garantálható Magyarországon a nuk leáris biztonság, hogyan garantálható az Országos Atomenergia Hivatal dolgozóinak megmaradása, gondolok itt például az egészségügyben az orvoselvándorlásokra, amikor egy jól kiképzett, gyakorlott nukleáris felügyelő Európa más területén, nem akarok számot mondani, hogy hányszorosát, de jóval komolyabb jövedelmi és karrierlehetőségeket kap. Ezzel az Országos Atomenergia Hivatal csak úgy tud versenyezni, ha ezeket a bürokratikus lehetőségeket a jogalkotás feloldja. Ennek egyik lépése ez, ami itt szerepel a ju talom és a béren kívüli juttatások tekintetében, de azt javaslom, hogy alapvetően a bérezési lehetőség formáit, kereteit is nyissa meg a kormányzat. Ez az iparág el kell bírjon jól fizetett felügyelőket, különben nehezen garantálható a nukleáris biztonság. Ezenkívül a törvényjavaslat rendelkezik arról is, helyesen, hogy az atomerőmű engedélyese mint munkáltató, a munkavállalók javára eltérhessen a munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünetre vonatkozó előírásoktól. Sőt, mi szeretnénk erre vonatkozóan egy módosító indítványt is benyújtani, nemcsak a munkaközi szünetre, hanem egyáltalán a munkarendre vonatkozó előírásokra. Szintén az
