Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RIG LAJOS (Jobbik): - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1934 tendencianövekedés, egyik évben több, másik évben kevesebb, valóban, nem látjuk azt, hogy hogyan próbálja tervszerűen és koncepciószerűen a kormány hosszú távon, egyáltalán mi a célja a Balatonnal. (17.20) Tehát tényleg már 2006 óta a Balatonnál élők azt látják, hogy először belebegtették nekik ezeket az SCDs fejlesztéseket, nem tudom, hány száz milliárd forint értékben, nyilván ez még nem az Orbánk ormány idejére esik, de egyébként a megyei közgyűléseket, akik a Balatonparti kempingeket eladták, fideszesek vezették már akkor is - ez a 2006 utáni időszakra tehető , és egyébként potom pénzért. A beruházások nem valósultak meg. Azóta semmiféle felelős ségre vonás nem történt azért, hogy a megígért fejlesztéseket ott nem valósították meg. A helyiek sok helyen, mint például Badacsonyban is nem tudtak a saját strandjukra lemenni, mert elzárták előlük a Balatonparti ingatlanokat. A Balatontörvény által 20 00ben, a Balatontörvény elfogadásakor előírt szabad parti sétányok azóta sem valósultak meg. A belterületi partszakaszok 30 százalékán kellene hozzáférhető szabad parti sétányt kialakítani. Én mióta képviselő vagyok, évente legalább egyszer írásbeli kérd ést teszek fel ez ügyben az illetékes minisztériumnak, és mindig mellébeszélést kaptam valódi válasz helyett, hogy mikor meg hogyan lesznek ezek a szabad parti sétányok kialakítva, hogy a magyar emberek egyáltalán hozzáférjenek a Balatonhoz, hogy ne az leg yen, hogy kerítésen keresztül meg fizetős strandokon keresztül tudnak csak - különösen az északi parton igaz ez - hozzájutni a tóhoz a vendégek. Aztán nagyon sok minden más nem lett még megoldva, például az illegális bejárók, a stégek, a kibetonozott medre k ügye, a nádasirtások. Tehát egy koncepciótlanság figyelhető meg, egy gazdátlanság, azt kell mondjam. Nincs egységes gazdája a Balatonnak, nincs egységes fejlesztési koncepció, ad hoc jelleggel történnek beruházások, intézkedések, de leginkább a tó látja ennek a kárát. Azt gondolom, hogy önmagában attól, hogy egy ilyen törvényt idehoznak, amely kimondja, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség desztinációszinten dönt majd a források kihelyezéséről, még nem lesz ez a helyzet más, nem fog javulni ez a helyzet, h iszen számtalan olyan intézkedés volna szükséges ehhez, amely egy egységes koncepció, egy balatoni stratégia mentén kijelölné végre, hogy merre induljon el a fejlesztés. Ez természetesen egy turisztikai célpont az összes közül, ami Magyarországon fellelhet ő, de talán az egyik legnépszerűbb. Bizony enélkül egész egyszerűen nem fog működni, és különösen nem fog működni, ha a helyi érdekérvényesítő szervezeteket vagy akár a települési önkormányzatokat, vagy akár a helyi TDMszervezeteket ebből egész egyszerűen kihagyják, és az ő véleményükre senki nem lesz kíváncsi, hanem majd valaki fentről eldönti, hogy ott, az adott településen milyen beruházást fognak turisztikai szempontból kedvezőnek ítélni, végrehajtani vagy támogatni. Ez semmiképpen nem az a jövő szerin tem, amit Witzmann képviselő úr is felvázolt. Valóban, volt itt szó már második balatoni kompról, volt itt szó a balatoni körvasútról, ami egyébként még hasznos is volna, ha megvalósulna, bár most egyelőre ezt sem látjuk, legalábbis az északi oldali részét , ennek a konkrét kivitelezését, de a második komp pedig megint egy olyan ötlet volt, aminek igazán a realitását nem láttuk. Erről is már jó néhány kérdést feltettem írásban is, szóban is, hogy egy olyan területen, ahol akár az átkelési idő megegyezik a kö rbeautózási idővel, és az átkelési díj akár még magasabb is lehet, mint az az üzemanyagköltség, amivel körbeautózzák a tavat, miért éri meg, vagy kinek a fejében fogant meg egy második komp gondolata, vagy ha ahhoz megfelelő út, infrastruktúrahálózat nem kapcsolódik, akkor milyen jelentősége van egy második balatoni kompnak. Ennyi erővel kitalálhattak volna hidat is a Balaton fölé, körülbelül ugyanennyi realitása volna. Tehát gyakorlatilag akármerről közelí tem meg, mindig ugyanoda jutok vissza, hogy ez az egységes koncepció bizony nagyon hiányzik. Statisztikailag lehet mondani a számokat, Witzmann képviselő úr, hogy 2010ben mennyi volt, meg 2016ban mennyi volt, de ha emögött nincsen
