Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1915 végrehajtásá t minél inkább központi irányításúvá tenni, és ez természetesen igaz a források elköltésére, vagy ha úgy tetszik, lenyúlására is. Lehet, hogy azt gondolják kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy már az ellenzék megint rémeket lát, de a rémeket látás ál talában be szokott igazolódni, és általában sajnos ezek a rémálmok valósággá szoktak válni, a fideszes kormányzat alatt rengeteg példát tudnánk erre felsorolni. Valahányszor önök egy ágazatot központosítanak, és a források elosztását, az irányítást központ i kézbe veszik, akkor annak mindig az lesz az eredménye, hogy megjelenik valamely kormányközeli gazdasági szereplő a színen, és akár az itt, a törvényben említett 30 éves bérletek formájában vagy más formában ráteszi a kezét arra az illető állami vagyontár gyra, és a hasznot utána ő fogja bezsebelni ebből a turisztikai beruházásból. Sajnos a turizmus terén az elmúlt egy évben vagy fél évben nagyon sok furcsaságot is tapasztaltunk, hiszen voltak olyan források, amelyek már úgymond odaígérésre vagy odaítélésre kerültek, mint például a Balaton fejlesztésére beharangozott 300 milliárd forint, ami az ott élők legnagyobb megdöbbenésére egyik napról a másikra lett egy kormányhatározattal visszavonva. Nem értették, és a mai napig sem értik, de most már kezd körvonala zódni, hogy miért kellett a már félig eltervezett vagy különböző tervekben már létező beruházásokat, akár infrastrukturális, akár más beruházásokat egy tollvonással megsemmisíteni. Nyilvánvaló, hogy mostantól ezek a források központosítva lesznek. Akkor is azt mondta Lázár János miniszter úr a balatoni 300 milliárd visszavonása után, hogy nehogy már csak azért, mert egy bizonyos turisztikai célpont, mondjuk, a Balatonnál van, előnyöket élvezzen a pályázat elbírálása során. Én azt gondolom, hogy ha egy célpo nt vonzó turisztikailag, akkor igenis, nemzetgazdaságilag előnyöket kell hogy élvezzen, és igenis, többletfigyelmet kell rá fordítani, hiszen attól még, hogy többletforrást biztosítunk egy olyan térségnek, ahol egyébként vonzó turisztikai desztináció nem t alálható, nem biztos, hogy a turizmus fellendülését és élénkülését fogja magával hozni. Természetesen vannak ilyen szempontból kiemelt területek, Magyarországon a külföldi turizmus szempontjából elsősorban Budapest és a Balaton. A belföldi turizmus szempon tjából már egy kicsit megosztottabb a helyzet, de a Balaton szintén kiemelt turisztikai desztináció vagy célterület, hogy inkább a magyar kifejezéseket használjuk, hiszen a desztináció egy idegen kifejezés, amit szerintem teljesen feleslegesen hoztunk be a magyar jogalkotáson keresztül vagy a turisztikai szakzsargonon keresztül ebbe a törvénybe is, illetve a turisztikai jog nyelvébe. Az, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg, az megint csak egy Magyar Turisztikai Ügynökség, akár Orbán Ráhel vagy Andy Vajn a, vagy nem tudom, milyen nevek hangzottak vagy nem hangzottak el még ma, de nyilván tudjuk mindannyian, hogy a turizmus tekintetében elsősorban róluk van szó, akik az első számú döntéshozók a háttérből ezeknek a beruházásoknak és pénzeknek az elköltésénél , hogy ezekből a beruházásokból mi fog megvalósulni. Attól félünk, hogy nem elsősorban az észszerűség fogja meghatározni, hogy milyen irányba indulunk most el a turizmus területén, és nem a turisztikai igények fogják meghatározni. És hol vannak a helyi sze replők? Ez az, amit nagyon hiányolunk ebből az előterjesztésből, hogy akár a helyi önkormányzatok, képviselőtestületek, akár a helyi turisztikai desztinációs szervezetek hogyan fognak tudni véleményt nyilvánítani ezen beruházások kapcsán, mert olyannyira k özpontosítottnak látszik ez a koncepció, ami tulajdonképpen teljes egészében kiiktatja akár, mondjuk, egy önkormányzati település esetében a településképi eljárást. Hiszen ha mondjuk, kiemelt beruházásról van szó, akkor erre is lehetőség lesz, hogy 15 napo n belül le kell zavarni a hatósági engedélyeztetési eljárást, vagy megkérdezni a helyi településen lévő szereplőket, akár az önkormányzatokat, vagy még egyszer mondom: a turisztikai szervezeteket, hogy egyáltalán az a beruházás, amit terveznek, odaillőe a z adott településre, elbírjae az adott település azt a bizonyos beruházást, hiszen ezt mégiscsak akik helyben dolgoznak, helyben élnek, sokkal jobban tudják, mint hogy mondjuk, egy országos központi szervezetrendszerből ítélkeznek felette, mert esetleg me gtetszett egy Balatonparti ingatlan az előbb említett urak vagy hölgyek
