Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1913 kerülő infrastruktúrákat és közszolgáltatókat kell a továbbiakban karbantartani, felügyelni, csak a saját hasznukat növelik. Úgy tűnik, hogy az állam egy helyre söpör jó sok ingatlant, azt elkezdi felújítani, üzemeltetni, és mindezt állami költségvetésen vagy EUs forrásból, majd lehet, hogy a hasznot valaki más fölözi le. Azaz, már megint valakinek kedvezünk és piacot teremtünk. Az előterjesztés egyetlenegy helyen sem tartalmaz, de még utalás szintjén sem olyan előírásokat, amelyek a mozgásukban korlátozott vagy egyéb fogyatékoss ággal élő embertársaink számára könnyebbé tenné a megközelíthetőségét a nagy sebbellobbal felújításra kerülő, most még állami vagyon részét képező kastélyoknak. Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat megint valakikre íródott. Az az érzésünk, hogy ez a tündérme se megint egyes embereknek lesz jó. Ahogy elmondtam, a főuraknak, a hercegeknek és a királykisasszonyoknak, akik ki lesznek stafírungozva ismételten, csak ez a magyar emberek érdekeit nem szolgálja. Éppen ezért az MSZP semmiképp nem támogatja ezt a javasla tot. Köszönöm. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Heringes Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselő csoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár úr részletesen bemutatta az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegét. Engedjék meg, hogy én csak három olyan fontos problémára világítsak r á, amelyre úgy gondolom, hogy a törvény megfelelő és adekvát válaszokat tud adni. Láthatjuk, hogy a törvényjavaslat alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a turizmus jövedelemtermelő képességét nemzetgazdasági szinten erősíteni tudja. Ez vonatkozik mind a k ülföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítására és költésük, az itteni magyarországi költésük növelésére, mind pedig a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének további emelésére is. És mi ez az alapvető három probléma, amelyre, úgy gondolom, hogy választ kell adni az intézményrendszer átszabásával, hiszen csak így lehet versenyképesebbé tenni a magyar turisztikai szektort. Az első, hogy a turisztikai szolgáltatók relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turistát tudnak hazánk ba csábítani, illetve az is probléma, hogy megtartásuk érdekében alapvetően az árakban versenyeznek egymással, ami törvényszerűen vezet ahhoz, hogy minőségbeli problémák adódhatnak; konzerválhatja azt az állapotot, hogy olcsó, még éppen elfogadható minőség et nyújtanak a turisztikai szolgáltatók kínálati oldalon, és azt is egyértelműen állíthatjuk, hogy ritkán vezet belső indíttatású, minőségi turisztikai szolgáltatásfejlesztésekhez. Ez tehát nem teremt lehetőséget szolgáltatásfejlesztésekre, ami kulcskérdés a turisztikai szektor további fejlődéséhez. A második probléma a turisztikai, a jelenlegi turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. Mert ha megnézzük, hogy hogyan töltik el a turisták itt az idejüket, akkor azt láthatjuk, hogy az összes vendé géjszaka kétharmada Budapesten, a középDunavidéki, a balatoni és a nyugatdunántúli régióban realizálódik, a külföldiek esetében ez 60 százalékban ráadásul Budapestet jelenti, míg a belföldi turizmus esetében Budapestnek csekély a jelentősége, a fürdővár osok és a Balatonparti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, tehát a szezonalitás is erős Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy 2015ben az összes vendégéjszaka több mint 30 százaléka másfélkét hónapra, teh át két nyári hónapra, júliusra és augusztusra koncentrálódott. Értelemszerűen az a cél, hogy a turisztikai szezont ki lehessen nyújtani, sőt, négy évszakossá lehessen tenni, és Magyarországra ne csak nyáron jöjjenek turisták vagy a turisták nagy része ne c sak nyáron jöjjön, hanem jöjjenek tavasszal és ősszel is, és ha lehet, még télen is. A harmadik strukturális probléma pedig, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesz tési kategóriák;
