Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1911 kapcsolódó területi jelleggel bíró rendszert. Ezzel az új kategóriával akár át lehet nyúlni a megyék közigazgatási határain. A szolgáltatók szolgáltatási övezetein az EUs források felhasználásánál egyre több megye forrásait is lehet párhuzamosan felhasználni egy projektre. Ez utóbbi abban az esetben lehet érdekes, amikor a fejlesztés olyan terület határán van, ami egyfelől már nem vagy csak csekély összegű EUs for rás felhasználását teszi lehetővé, míg a másik harmadik oldalról olyan területet is érinthet, ahol viszont a vissza nem térítendő támogatások intenzitása igen magas. Ebben az esetben az EUs források olyan helyeken is felhasználásra kerülhetnek, ahol elvil eg a térség gazdasági fejlettsége azt nem tenné indokolttá. Kérdés, hogy ezt a típusú pénzügyi felhasználást az EU később mennyire tartja majd jogszerűnek, indíte majd később újabb kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Továbbá ez az új sz erkezeti egység a területi sajátosságokat is figyelmen kívül hagyja, ami a különböző fejlettségi szinttel rendelkező települések és a térség adóerőképességének az összekuszálódásához is vezethet. A gazdaságilag fejlett és fejletlen települések másmá s problémákkal és gondokkal küzdenek, amiket az új rendszer nem tud kezelni és megoldani sem. A többszörösen halmozottan hátrányos települések és az ott élők gondjait és helyzetét egyegy elszigetelt kastélyfelújítás, amiben a helyiek maximum közfoglalkozt atottként vagy betanított segédmunkásként vehetnek majd részt, nem oldja meg. De még az sem jelent érdemi fejlődést az ott lakók mindennapjaiban, ha a létminimum alatti munkabéren dolgoznak majd mint pincér, karbantartó vagy portás ezekben a felújított k astélyokban. A több mint egy éve munkanélküliek foglalkoztatása komoly felkészítést követően valósulhat csak meg, sok esetben valamilyen felzárkóztatási képzést vagy szakmához juttatást követően. Ezt ma nem látjuk. A turisztikai célú fejlesztések kijelölés ére a Nemzeti fejlesztés 2030 hivatkozik. Ennek értelmében megfogalmazásra került, hogy a turisztikai fogadó területet komplex módon kell fejleszteni és nem külön egyegy attrakciót önállóan. Ha azonban a jelen törvényjavaslat állítását fogadjuk el, akkor felmerül a kérdés, hogy mostanáig milyen alapon történtek például az EUs pénzekből megvalósult turisztikai fejlesztések, illetve ezzel a kormány beismeri, hogy mindenféle átfogó koncepció nélkül támogatott és valósított meg mostanáig turisztikai attrakció kat? Akkor az EUs pénz felhasználása terén milyen önálló turisztikai attrakció lehetett például a 2012ben megépült Tiszatavi Ökocentrum vagy a Hatvan városa által jegyzett Zagyva folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése? Felmerül továbbá, hogy mostanáig hány milliárd forintot költött el átfogó fejlesztési koncepció nélkül a kormányzat a turisztika területén az elmúlt lassan hét évben. További kérdésként merül fel bennünk, hogy mi lesz a jelenlegi Magyar Turisztikai Zrt.vel, mi lesz a Magyar Turizmus Zrt . viszonya az újonnan létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.vel. Két dudás egy csárdában, mint ahogy a közmondás is tartja, nehezen fér meg. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turis ztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Ezzel az intézkedéssel központosítja a kormány a turizmust és az abban részt vevők mozgásterét. Ismét egy úja bb terület, amit saját magukévá tesznek. Kézi vezérlés alapján dől el, hogy ki, hol, mikor, mire, mennyi pénzt kaphat. Így kiemelt beruházások közé kerülhetnek például azon kastélyok és kúriák is, amelyek nem is olyan régen állítólag Tiborcz Istvánhoz volt ak köthetőek, hozzá és a vele üzletelő török hátterű üzletemberekhez. A törvényjavaslat rendelkezése alapján a kormány rendeletében majd megjelöli azokat az ingatlanokat, ahol a tervezett állami turisztikai beruházások megvalósulnak és azok száz százalékba n az állam tulajdonában állhatnak. Nos, ezek az ingatlanok most még a társadalom széles rétegei előtt nem ismertek, de biztos van, aki már ismeri ezeket. Ezzel az intézkedéssel a parlament döntésén kívülre helyezi annak az eldöntését, hogy mely százszázalé kos állami tulajdonú ingatlanokat ad át a
