Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1907 Közös érdekünk, hogy a turizmus a mainál nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország versenyképességéhez. A kormány stratégiai célja a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása, mag yarországi költségeinek növelése, valamint a belföldi turisztikai fogyasztás szintjének emelése. Nem feltétlenül több turistára, hanem hosszabb ideig maradó, jelentős vásárlóerejű vendégre, magyarán jobb vendégre van szükségünk, a mennyiség helyett tehát a minőségre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Az állam 2016 előtt jellemzően a létező turisztikai kínálathoz biztosított marketingkommunikációs támogatást, de a törvényjavaslatban megjelenő új koncepcióval több irányú feladatot vállal fel. Amellett, hogy a tur isztikai marketingnek is meg kell újulnia, az államnak magasabb szintre kell emelnie és összpontosítania kell a fejlesztések koordinációját, illetve intézményei útján egyes kiemelt fejlesztések megvalósításáról saját magának kell gondoskodnia. A korábbi tu risztikai reklámtevékenység mellett a törvényjavaslat állami feladatként határozza meg a turizmus szakmai fejlesztését is. Ebben a szemléletben az a filozófia tükröződik, hogy nemcsak árulni kell a terméket, hanem ugyanilyen fontos feladat a termék fejlesz tése is. Mindezt egy megújult szervezeti rend is támogatja, a korábbi széttagolt irányításitervezési struktúra helyett létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség. Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett célok elérése érdekében a törvényjavaslat több szabályo zási tárgykört érint, és lefekteti az alapjait, illetve megteremti a jogi, szervezeti kereteit a következő évek turisztikai fejlesztéseinek. Ennek érdekében létrehozza a turisztikai desztináció fogalmát, amely egy márkaként pozicionálható turisztikai fogad óterületet jelent. A desztináción belül megalkotja a kiemelt turisztikai fejlesztési térség kategóriát, ez pedig egy olyan desztináció, amely a külföldről beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztéssel azzá tehető. Meghatá rozza a turisztikai fejlesztés és a kiemelt állami turisztikai beruházás fogalmát. A turisztikai fejlesztés közvetlen turisztikai fejlesztést jelent, vagy olyan fejlesztéseket, amelyek közvetetten a turizmust is szolgálják; a kiemelt állami turisztikai ber uházás pedig száz százalékban az állami tulajdonban álló ingatlanokon megvalósuló jelentős turisztikai fejlesztéseket jelent. Az új turizmusfejlesztési koncepció lényege, hogy Magyarország nem egy egységként, 93 ezer négyzetkilométerként fejlesztendő turis ztikai célterület, hanem az országon belül vannak olyan egységek, amelyekre kiemelt állami figyelmet kell fordítani, és amelyekhez az ösztönzőrendszereket igazítani kell. A törvényjavaslat szerint a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a turiszti kai desztináció. Ez nem közigazgatási és nem területfejlesztési egység, hanem önálló szakpolitikai kategória. Technikailag egy földrajzilag meghatározható térség egyedi kulturális tartalmat is hordozó megjelölése, amely önálló márkaként pozicionálható, ezé rt egységes koncepcióba történő koncentrált fejlesztéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik. Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai desztináció kínálati és keresleti kategória is egyben. Nemcsak fejlesztési célterület, hanem egyúttal releváns fogadóterület, vag yis úti cél. Mivel az utazási döntést desztinációszinten, azaz térségi szinten hozzuk meg, ezért a belföldi turisztikai kereslet élénkítésének az az alapja, ha minél több jól márkázható utazási célterületet tudunk hatékonyan fejleszteni és megfelelően komm unikálni. A belföldi piacon számos ilyen desztinációnak van létjogosultsága. Ez azért fontos, mert ott lehet szervezni a nemzetközi turizmust, ahol működik a belföldi turizmus. A belföldi kereslet élénkülése fontos vásárlóerőt képez majd bizonyos feltörekv ő desztinációkban is. Nemzetközi szinten egyelőre kevesebb markáns úti cél fogalmazható meg. A törvényjavaslat rögzíti a desztináció kialakításának és fejlesztésének alapvető szakmai célját, valamint szabályozza kialakításuk eljárási rendjét. A turisztikai desztinációk rendjének, rendszerének szakmai fejlesztésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a törvényjavaslat a Magyar Turisztikai Ügynökségre telepíti. A desztinációk és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kijelölése pedig ezen előkészítő munka alapján a kormány feladata lesz. A törvényjavaslat szakpolitikai keretek közé illeszti a már meghatározott, folyamatban lévő és jövőbeni fejlesztéseket. Azonnali feladat a beruházásoknak, továbbá a fejlesztési források
