Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Egyes törvényeknek a városi közparkok és települési zöldterületek védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelme - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1760 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoport ja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a városi közparkok és települési zöldterületek védelme érdekében szükséges módosításáról szóló T/11321. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Fenntarth ató fejlődés bizottsága utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót ötperces időkeretben Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak mint előterjesztőnek. Parancsoljon, képviselő úr! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy adott esetben a Fenntartható fejlődés bizottsága nagyot hibázott, és önöknek van meg a lehetősége arra, hogy ezt a hibát kiköszörüljék és kijavítsák, mert nyilvá nvalóan az életminőség és a jó életminőség, a magyar állampolgárok alapvető joga az egészséges környezethez alapvetően nagyon sok tényezőből áll. Nyilvánvalóan vannak fontos témák, mint az egészségügy, az oktatás, a jövedelmek kérdése, de ugyanakkor egyért elműen fontos kérdés az is, hogy milyen környezetben élünk és milyen a lakókörnyezetünk teljes egészében. Az elmúlt időszakban a FideszKDNP kormányzata rendkívül életellenes törekvésekkel gyakorlatilag közparkok, fák kivágásának sokaságát rendelte el, és ezáltal a városi zöldfelületek lakhatóságát, élhetőségét tette kockára csak azért, hogy újabb és újabb műszaki fejlesztésekkel, európai uniós források lenyúlásával és kormányzati megaberuházásokkal teremtse meg a teret annak, hogy újabb és újabb terek nyíl janak egyegy kis pénz ellopására. Ezen fejlesztéspolitikának az egyik legnagyobb vesztese a fővárosi zöldfelületek tekintetében már mutatkozott, hiszen ha csak azt nézzük, a Városliget, a múzeumliget projektben több mint 600 fáról van szó, egytől egyig 1 50 éves fákról beszélünk, tájhonos fákról beszélünk, amelyeknek a múltja visszanyúlik a XVIXVII. századig, és a mai képét a XIX. század végétől gyakorlatilag megőrizhette, egészen a Fideszkormányzásig. Az Orczykertben, a Ludovika Campusberuházásban 201 3ban 130 fát vágtak ki, a Rómaipart mobilgátrendszerében 1500 fa az érintett, a József nádor téri mélygarázs kapcsán gyakorlatilag az összes fa kivágásra kerülne, a Széll Kálmán téren gyakorlatilag az összes fa kivágásra kerül, a Kossuth téri mélygarázs építése során több mint 200 fát vágtak ki, a Dagály uszoda kapcsán megközelítőleg 100 fa kerülne kivágásra. Sajnos azt mondhatjuk, hogy nemcsak a fővárosban probléma ez, hanem egyre inkább látszódik, hogy vidéki városokban, ha bármilyen zöldfelületet látna k, oda rögtön valamelyik fideszes városvezető megálmodik valami betont, hogy mit lehetne odatenni és mit lehetne kitermelni. Ennek a megakadályozása érdekében kérem az Országgyűlés segítségét. A természetvédelmi törvény bevezette húsz évvel ezelőtt az ex l ege védettség fogalmát, ami a törvény erejével védett lehetőséget teremt nagyon sok természeti értékünkre, és az a javaslatom kezdeményezésének az alapja, hogy az 500 négyzetméter fölötti tájhonos fafajokból álló összefüggő területek legyenek lex lege véde ttek, és alapból ettől kelljen eltérni, ez legyen az alap, hogy ezeknek a kivágását megpróbáljuk megakadályozni. És nyilvánvalóan nemcsak azért van ez, mert szeretni kell a fákat, és ez javítja az élő környezetét a lakókörnyezeteknek, hanem arról is, hogy Budapest főváros koncepciója szerint az egy főre eső közhasználatú zöldfelületnek a fővárosban 5,4 négyzetméternek kellene lenni. Ez nagyonnagyon kevés, hiszen az Egészségügyi Világszervezet ajánlása minimum 9 négyzetmétert határoz meg egyegy városi terü letre. A felszínborítási adatok alapján Budapesten most 2,7 százalék a zöldfelület, míg Prágának 5,8, Bécsnek 4,4, Berlinnek 5,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy mindenütt dupla annyi zöldfelület található, mint hazánk fővárosában. A zöldterületek aránya a fővárosban európai összehasonlításban tehát nagyonnagyon kicsi, és nyilvánvalóan az Egészségügyi Világszervezet modellszámításai szerint a tavalyi évben november
