Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelme - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1756 Egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelme ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról szóló T/11610. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Gazdasági bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, ötperces időkeretben. Parancsolj on, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan abban konszenzus alakul ki itt az Országgyűlésben, hogy Magyarország egyik legégetőbb problémája az évek óta tartó kivándorlás és az e nnek nyomában járó munkaerőhiány. (17.20) Súlyos munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelem, vendéglátás, feldolgozóipar, informatika, és még sorolhatnám tovább. A munkaerőhiány idén nyáron érte el a csúcspontját, és terjedt ki az ország területére, nyugatra, ke letre, szakképzett, szakképzetlen munkaerőre. Viszont azt látjuk, hogy a kormány nem nagyon tudja, hogy hogyan oldja meg ezt a problémát. Mondták már azt is, hogyha hiány van szakképzett munkaerőből, akkor külföldről kell behozni. Az olcsó munkaerő utánpót lása érdekében a nagyvállalati lobbi hatására lépett is a kormány. Olyan törvényt és rendeletet fogadott el, ami megkönnyítette a szomszédos, Unión kívüli országok, Ukrajna és Szerbia munkavállalóinak behozatalát. Sőt, a kiemelt foglalkoztatóknak, mint pél dául a stratégiai partnerek, különleges ellátást biztosított. Máskor pedig a közszférából akarnak több százezer embert elbocsátani, hogy megoldják a munkaerőhiányt. Az LMP szerint a munkaerőhiány és a kivándorlás okát kellene kezelni, nevezetesen a bérváls ágot, hogy megállítsuk a munkaerő elvándorlását. Nem az olcsó munkaerőutánpótlást kell megoldani, hanem véget kell vetni az olcsó munkaerőre alapozott gazdaságpolitikának. Ennek következménye ugyanis, hogy a magyar bérek véglegesen és végletesen leszakadt ak a nyugateurópai bérektől. A dolgozók kétharmada keres a nettó 160 ezer forint körüli átlagbér alatt, ez pedig vásárlóerőparitáson az alsó egykét nyugateurópai jövedelmi tized szintjének felel meg. Az LMP benyújtott törvényjavaslata ezért a béremelés t állította a középpontba. Ötpontos javaslatunk első pontja az azonnali és jelentős béremelés. A nagyarányú, kétszámjegyű béremelés csak adó- és járulékcsökkentés mellett képzelhető el. Ehhez csökkenteni kell a munkát terhelő elvonásokat, nem a munkaadói, hanem a munkavállalói járulékokat, ami azonnal megjelenne a nettó bérekben. A mi adórendszerünkkel a minimálbér nettója automatikusan, egy lépésben 32 százalékkal nőne, 23 ezer forinttal, és az átlagbér nettója is 37 ezer forinttal lenne több. A béremelési javaslatunk másik része a közszféra béremelésére vonatkozik. Az LMP többletforrást adna a pedagógusok, a munkájukat segítők, a felsőoktatásban dolgozók, az ápolók, a szociális és bölcsődei dolgozók, a közigazgatásban és önkormányzatokban dolgozók béremelé sére. További javaslatunk a szakképzés megerősítése. A munkaerő képzettségének növeléséhez a szakemberképzés minőségi reformjára van szükség. A szakképzésben a multik olcsó betanított munkásokkal való kiszolgálása helyett alkalmazkodni képes, rugalmasan át képezhető szakmunkások
